Könyvajánló: 2017 június

Pedagógiai Szakkönyvtár pedagógiai könyvajánlata
szülőknek és pedagógusoknak

Készítette: Erdősi Ilona
tájékoztató könyvtáros
2017.06.23.



VMK katalógus



Downshire, Janey – Grew, Naella

Kezelési útmutató kamaszokhoz: hogyan értsünk szót egymással?

Budapest: Jaffa Kiadó, 2016. 237 p. (Szülők könyvtára)

ISBN 978-615-5609-04-6; fűzött

A könyv szerzői viselkedésterapeuták és többgyermekes anyák. Így bátran támaszkodhatunk tanácsaikra, amelyek a nehéz kamaszkort mind a szülő, mind a gyerek számára könnyebbé tehetik.

A szakemberek abból indultak ki, hogy a kamaszkorban agyi átrendeződés történik, ami érzelmi-hormonális változással jár együtt. Ez hozza létre a jellegzetes kamaszos viselkedést.

Paul MacLean ideggyógyász alkotta meg az úgynevezett hármas agy elméletet, amelyek a viselkedés más-más funkcióját látják el. A primitív agy a túlélőösztönök, a rögzült és nem rögzült viselkedésminták központja. A limbikus vagy köztes agy az érzelmi, az emlékezés, interakció, üss-vagy-fuss reakciók székhelye. Az agykéreg a beszéd, a gondolkodás, a tanulás, az ésszerűség, a tervezés, kontroll területe. Az első két agyrész már születéskor kialakult, az agykéreg viszont a külvilág (környezet, nevelés) hatására kezd felépülni. A serdülőknél az agykéreg átrendeződése történik, ezért az ésszerűség, tervezés feladata nem igazán működik, főleg a limbikus rendszer érzelmi áradata, üss-vagy-fuss reakciók kerülnek előtérbe, vagyis érzelemből cselekszenek. Dührohamot kapnak, majd rögtön mélabúba esnek, stb.

Ugyanekkor az agykérgi átrendeződés is folyik, ezért nem mindegy, hogy milyen viselkedésmintákat fog rögzíteni az agy. Ezek a minták egész életükre meghatározóak lehetnek. Nagyon fontos, hogy az agy nyugtalan állapotát megfelelő módon nyugodttá tegyük, és erre megtanítsuk a gyerekeket is. A nyugtalanságot a hormonok játéka okozza, amelyek hatását a szerzők részletesen ismertetik.

A serdülőkorban már megmutatkozik, hogy gyermekünk hogyan reagál az őt ért sérelemre, káros stresszre. Az „ütős” kiszámíthatatlan, durva, hisztis, nem működik együtt másokkal. A „futós” túlérzékenységre hajlamos, visszahúzódik, szőnyeg alá söpri a problémákat, esetleg elvicceli. A „megdermedők” a stresszre ledermednek, letargiába esnek, tehetetlenné válnak. Mindegyik típushoz hasznos tanácsokat adnak a terapeuták, hogyan lehet befolyásolni ezeket a viselkedéseket, hiszen ezek felnőttkorra rögzülhetnek.

A szerzők fontosnak tartják, hogy a gyerek kiabálására, dühére a szülő ne agresszíven válaszoljon, ne menjen le az ő szintjére, mert a kamasz agykérgében ez fog rögzülni. Szemléletesen úgy magyarázzák a szerzők, hogy ilyenkor az agykéregben gyomlálás történik. Ami nem kell, kihullik, ami megerősítést kap, gyökeret ver. Ezért fontos, hogyan viselkedünk a serdülővel. Nem kell elfojtania az érzelmeit, de határokat kell felállítani a viselkedésében. Fontos, hogy már a kamaszkor előtt beszélgessünk vele, mit tartunk helytelennek. A serdülők felnőtté akarnak válni, ezért feszegetik a határokat. A szülőknek fokozatosan kell egyre nagyobb önállóságot adni, és sokszor kell kompromisszumot kötni. A kamasz agyát a dopamin irányítja, amely új, izgalmas, érdekes tevékenységek hatására termelődik az agyban. Ezért fontos, hogy sok érdekes dolgot csinálhassanak önállóan. Lényeges, hogy ne a káros szenvedélyekben találják meg a feszültség, a félelem levezetésének módját. Ebben segít a stresszkezelés megtanulása.

Külön fejezet foglalkozik az internet világával: hasznával és veszélyeivel. A szerzők foglalkoznak a kommunikációs stílusokkal és hangsúlyozzák, hogy egyre inkább felnőttként beszéljenek kamasz lányukkal, fiúkkal a szülők. Rendkívül lényegesnek tartják a szerzők, hogy a család háttérből támogasson, de ne féltse túl a gyermekét, mert önállótlanná válik.

A kiadványt a felhasznált irodalom jegyzéke, az ajánlott irodalom, köszönetnyilvánítás, tárgymutató és a szerzőkről rövid ismertető zárja.

Szülőknek ajánljuk, sok praktikus tanácsot ismerhetnek meg belőle.

A könyv a következő könyvtárakban található meg: Budai úti Tagkönyvtár, Mészöly Géza úti Tagkönyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár, Tolnai utcai Tagkönyvtár

 
VMK katalógus


Csibi Mónika – Csibi Sándor

Nevelésünk eredménye: a mosolygó gyermek: neveléslélektani kézikönyv.

Kolozsvár: Ábel Kiadó, 2015. 105p.

ISBN 978-973-114-212-8; fűzött

A kötet két egységből áll. Az első rész a neveléselmélet különböző területeit ismerteti, a második rész az ezekhez kapcsolódó játékok, gyakorlatok leírását tartalmazza.

Mindkét részben esettanulmányok leírását és a problémák megoldására tett kísérleteket mutatják be a szerzők.

  • A mű első felében a következő témákról olvashatunk:
  • Az iskoláskor pszicho-szociális és fejlődésbeli jellegzetességei.
  • Az iskola énkép és önértékelés összefüggései.
  • A kogníció és a tanulás az információfeldolgozás folyamatában.
  • A tanulási motivációra ható tényezők.
  • A „sikeres tanuló” és a tehetség problémái.
  • A szocializáció és a társas alkalmazkodás az iskolában.
  • Tanulási és magatartási zavarok.
  • Az agresszió és a szorongás jelensége az iskolai környezetben.
  • Stresszkezelés és megküzdési módok.
  • Az osztályterem kapcsolatvilága.

Ismertetőnkben elsősorban a második részben található gyakorlatokból mutatunk be néhányat, amelyek segítenek a problémák feltárásában és megoldásában. Fontos szempontok a játékok és gyakorlatok vezetéséhez: a játékszabályok érthetőek legyenek, határozzuk  meg az időkeretet, ne sugalljuk saját álláspontunkat, adjuk meg a csoportnak, hogy munkájuk eredményét megosszák a többiekkel, ne kritizáljunk, érezzék a tanulók a pedagógus segítő szándékát.

Gyakorlat az önismeret, énkép fejlesztésére

Varázsbolt és varázs-szeméttelep: a varázsboltból mindenki három tulajdonságot választhat magának. Meg kell indokolni, miért ezeket választotta. A varázs-szeméttelepen mindenki kidobhatja azokat a tulajdonságokat, amelyeket nem szeret magában. Itt is indokolni kell.

Gyakorlat a kapcsolatteremtéshez

Párkereső: mindenki kap egy-egy cédulát, amelyen egy-egy állat neve szerepel. Minden állat neve két cédulára van írva. Az adott állat mozgását utánozva (hang nem adható ki) kell megtalálni mindenkinek a párját.

Gyakorlat az érzelmi kommunikáció fejlesztéséhez

Halandzsa: a csoport néhány tanulója eljátszik egy szituációt, amelyet a többieknek fel kell ismerniük. Értelmes szavak nélkül, pl. lalázva, szótagokkal, számokkal kommunikálhatnak egymással a mozgáson és mimikán kívül.

Gyakorlat az osztályterem kapcsolatának fejlesztéséhez

Csoportrajz: a tanulóknak körbeadunk egy papírlapot, amelyre mindenki rajzol egy vonalat, kiegészítve ezzel a rajzot. Az így elkészített rajznak címet is adhatnak a gyerekek.

Gyakorlat a szociális problémák megoldására

Különböző szituációkat mesélünk el. A tanulók feladata, a problémák megoldása.

Gyakorlat a szociális problémák megoldásához a családban

A gyerekek szerepjátékot játszanak. Családi helyzeteket mutatnak be, azok megoldásával együtt.

A szerzők célja, hogy a pedagógusok útmutatásával a gyerekeket a gyakorlatok elvégzésével eredményesebbé tegyék életük útvesztőinek megoldásában. A kötetet irodalomjegyzék zárja.

Pedagógiai és pszichológiai tanulmányokat folytató diákoknak és pedagógusoknak ajánljuk.

A könyv az alábbi könyvtárakban található meg: Központi Könyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár, Széna téri Tagkönyvtár, Zsolt utcai Tagkönyvtár

 

 VMK katalógus


Zene és egészség: zene, egészség, nevelés, test, lélek: tanulmánygyűjtemény

Szerk. Falus András

Budapest: Kossuth Kiadó, 2016. 307 p.

ISBN 978-963-09-8630-4 fűzött

A könyvben olvasható tanulmányok neves agykutatók, pszichológusok, művészettörténészek, muzsikusok és zenepedagógusok munkái. Céljuk a zene, a nevelés és az egészség kapcsolatának bemutatása.

A teljesség igénye nélkül ragadunk ki néhány gondolatot a tanulmányokból.

„Már a görögök is tudták”, ahogy Platón megemlékezik a Törvényekben: „Mert mikor az anyák el akarják altatni álmatlan csecsemőjüket, nem nyugalommal, hanem mozgatással próbálkoznak… és nem csenddel, hanem dallal igyekeznek hatni rá, s mintegy álomba varázsolják dalukkal…”

Ahogy a beszéd képessége be van genetikailag kódolva a bal agyféltekébe, úgy a muzikalitás is a jobb agyféltekébe. Ezért fontos, hogy tanítsuk úgy, mint a beszédet. A zene hallgatása, de főleg az aktív zenélés, éneklés fejleszti a képzeletet, az alkotóképességet. Albert Einstein naponta több órát hegedült, zongorázott, mert mint írja:

„ha valamilyen problémával kapcsolatban nem tudtam továbbmenni, véglegesen megakadtam, a zene átsegített a nehézségeken – a problémát sikerült megoldani.”

Azóta már tudjuk, ennek az volt az oka, hogy a zene gyakorlása segíti a jobb és a bal agyfélteke közötti kapcsolatot.

A kisgyermek lelki egészségének megőrzésében fontos szerepe van a zene és ének érzelmi erejének. A magyar gyermeknépdalokat, mondókákat, rigmusokat mozgás és érintés kíséri. Ezek a höcögtető, lovagoltató, ölbéli simogató játékok az agy érését segítik a mozgás, az egyensúly, a ritmus és a hang együttes hatásával. A zene, az éneklés, a hangszeren való tanulás nem csupán a zenei képességeket fejleszti. Kisiskolásokkal végzett kísérlet során kiderült, hogy a zenei osztályokban (naponta foglalkoztak énekléssel, zenével) és a nem zenei osztályokban tanulók között nagy különbségek voltak a tanulás más területein is. A zenei osztályokba járók jobban számoltak, beszéltek, olvastak, nagyobb volt az önérzetük, kreatívabbak voltak és az osztályközösségük is jobb volt.

Babits Mihály így ír a dal erejéről:

„Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban.

És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.”

A tudomány nyelvére lefordítva ez azt jelenti: éneklés közben testünkben endorfin szabadul fel, ez javítja erőnlétünket és felszabadultság érzést is okoz, boldogsághormont termel, ezáltal csökkenti a stresszt, a félelemérzést.  Hatásos légzőgyakorlat, csökkenti az izomfeszültséget, javul a vérkeringés, erősödik az immunrendszer, megtornáztatja a hangszalagokat, segíti a helyes testtartást.

A zeneterápia hatásos lehet a feszültségek oldásában, az afáziás betegeknek a nyelv újratanulásában, a depresszióban, az autizmussal élők kommunikációs zavarainak kezelésében és egyéb betegségek esetén is.

A zene személyiségfejlesztő hatása sem a pedagógusok, sem a szülők előtt nem eléggé ismert. Ezért sokszor nem járhatnak kórusba a gyerekek, mert úgy gondolják, hogy elvonja a többi tantárgytól az időt. Valójában – kísérlettel kimutatták – a kórusban való éneklésnek különösen erős az egészségvédő hatása. Ma már felismerték a testnevelés fontos hatását a gyermek egészségére. Ideje lenne ezt az ének, zene esetében is felismerni.

A kötetben olvashatunk még Kokas Klára zenepedagógiájáról, a Kodály-módszerről, a görögök és rómaiak viszonyáról a zenéhez, a kreativitás és a zene kapcsolatáról, zenei hatásvizsgálatokról a gyermekkorban, a zeneterápiáról, a komolyzenéről, az énekes előadó-művészetről. Az egyes tanulmányokat jegyzetek és a felhasznált irodalom zárja. A kötet végén a szerzőkről olvashatunk néhány adatot.

Pedagógusoknak és szülőknek ajánljuk.

A könyv az alábbi könyvtárakban találhatók meg: Központi Könyvtár AV részleg, Pedagógiai Szakkönyvtár.

Fáklyás felvonulás az állatok világnapja alkamából