Könyvajánló: 2017. március

Pedagógiai Szakkönyvtár pedagógiai könyvajánlata
szülőknek és pedagógusoknak

Készítette: Erdősi Ilona
tájékoztató könyvtáros
2017.03.27.



 

VMK katalógus

Finnország művelődési és oktatási rendszere.
Szerk.: Aila-Leeana Matthies, Ehrenhard Skiera. 2. jav. kiad. Budapest : Gondolat Kiadó, 2016. (cop.  2011.) 299 p. (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pedagógiatörténeti Tanszék Közleményei 6.)

ISBN 978-963-693-6716    fűzött

A finn oktatásügy azért került a pedagógusok, szülők látókörébe, mert a PISA-felmérések során rendszeresen az európai országok közül a legjobban teljesít. A kínai, japán, a dél-koreai, szingapúri diákok szintén kimagasló eredményeket érnek el, amelyet a hosszú tanévnek, a magas óraszámoknak, a különóráknak, valamint a tanulókra jellemző erős teljesítménykényszerének köszönhetnek. Ezeknek azonban ára van, ami a tanulók testi és lelki betegségeiben nyilvánul meg. Nincs ilyen probléma a finn gyerekeknél, mégis jól teljesítenek, ezért is érdemes megismerni ezt az iskolarendszert, amely képes volt megteremteni az oktatási esélyegyenlőséget. Az oktatásban elért egyéni sikerességet nagymértékben leválasztották a szociokulturális és családi háttértől.

Ennek a rendszernek a legfontosabb tényezője a vegyes kilencosztályos általános iskola, amely lehetővé teszi a gyerekek sokoldalú fejlődését, nincs teljesítményen alapuló külső megkülönböztetés és a sajátos nevelési igényű tanulókat is igyekeznek integrálni az oktatásba.

A könyv áttekintést ad az országról és lakóiról, történelméről, népköltészetéről, művészetéről.

Ezt követi a finn iskolarendszer fejlődéstörténete a középkortól napjainkig. Kiemelt fejezetet kap a reformpedagógia megjelenése és az 1985. évi. általános iskolai tanterv ismertetése, amely a mai rendszer alapja. A módosítások 1998-ban léptek életbe.

Majd következik a jelenlegi finn oktatási rendszer áttekintése.

A szerkesztők kitérnek a kora gyermekkori nevelés jellegzetességeire, összehasonlítva a nemzetközi tendenciákkal.

Az iskola-előkészítés az általános iskolai rendszer része, amely önkéntes, de a gyerekek közel 98%-a részt vesz rajta. Ezen foglalkozások  79%-a napközi otthonos óvodákban, 21%-a az általános iskolában történik egy éven keresztül. Az általános iskola 7-16 éves korig tart.  Az iskolákat a települések tartják fenn, 97%-a önkormányzati, vannak magániskolák is és kevés állami iskola, ezek gyakorlóiskolák és súlyosan fogyatékos gyerekek számára fenntartott intézmények. A tanítást 1-6. osztályig egy osztálytanító irányítja, 7-9. osztályig szaktanári rendszerben folyik az oktatás. A tankönyvek, füzetek, ceruzák, tollak, az ebéd a diákoknak ingyenes. Az 5 km-ről messzebb érkező gyerekek utazási költségét az önkormányzat átvállalja.

A kötelező tantárgyak hasonlóak a mieinkhez, kivétel hogy az ország második hivatalos nyelvét is kötelező tanulni, valamint 3. osztálytól újabb idegen nyelvet. Külön tantárgy az egészségre nevelés, fiúknak is kötelező a háztartási ismeretek elsajátítása, mindenki jogosult tanulmányi tanácsadásra és fakultatív tantárgyak közül is lehet választani.

A tanulói tanácsadás három egymásra épülő területre összpontosít: diáktanácsadás (személyiségfejlesztés), tanulási tanácsadás, életvezetés- és karriertervezés.

A „Közös iskola mindenkinek” alapelv szerint a felzárkóztató és gyógypedagógiai programok egy közös iskola keretein belül integráltan van megoldva.

Finnországban már a csecsemőkorban megkezdődik a diagnosztizálás, majd a fejlesztés, ha szükséges.

Az egységes iskolán belül van 1. általános oktatás; 2. időnkénti felzárkóztatás és gyógypedagógiai ellátás; 3. részleges gyógypedagógiai ellátás; 4. átfogó gyógypedagógiai oktatás. E területek átjárhatóak és rugalmasak.

Az időnkénti felzárkóztatást és gyógypedagógiai ellátást általában a tanulók 22%-a kap egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretein belül, elsősorban az iskolakezdéskor. Így az írási és olvasási problémákat már korán kezelik. A felsőbb osztályokban a matematika és az idegen nyelvek tanulása okoz általában gondot. Később a hiányok pótlásával a tanuló tovább tud haladni az osztállyal.

A kiadványban részletesen olvashatunk a részleges és átfogó gyógypedagógiai ellátásról.

A finn iskolarendszerben is csökken a kisiskolák száma, de ezek nem gyengébb minőségűek a nagyobbakhoz képest, sőt a PISA-felméréseknél az élen helyezkednek el.

A szerkesztők ezután részletesen ismertetik a középfokú és a felsőfokú oktatás jellemzőit.

Külön fejezetben olvashatunk a pedagógusképzésről és az oktatáskutatásról. A tanári hivatás népszerű a felvételizők körében, tízszeres a túljelentkezés. Bár a fizetés nem nagyon magas, de stabil és biztos munkahelyet garantálnak a munkáltatók és a pálya elismertsége is megmaradt.

Újabb fejezet foglalkozik a kultúrpolitikával, amely a gyerekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítségét tűzte ki célul.

Olvashatunk a kisebbségek oktatási helyzetéről, valamint összefoglaló elemzést a PISA-felmérés eredményeiről a finn oktatási rendszer szempontjából. A legutóbbi Pisa-tesztnél kiesett Finnország az első 10 közül. Egy finn oktatási szakember így reagált: „Az oktatási törvényeket mindig azzal a szemlélettel írják, hogy ki a legjobb, ki vezeti a mezőnyt. De mi nem ilyenek vagyunk. Mi csak a svédeknél akarunk jobbak  lenni. Ennyi elég is nekünk.”

A kiadványt irodalomjegyzék zárja.

A könyv megtalálható a Pedagógiai Szakkönyvtárban - III. Béla király tér.

 

 

VMK katalógus

Gray, Carol

Rajzbeszélgetések: Beszélgetések rajzos illusztrációja autizmussal élők és más hasonló, kommunikációjukban akadályozott gyermekek, fiatalok, felnőttek tanításához és a velük való hatékony társalgáshoz. Szentendre : Geobook, 2015. 43 p.

ISBN 978-615-5015-25-0  fűzött

A könyv segítséget nyújt az autizmussal vagy más fejlődési zavarral küzdő gyermek vagy felnőtt számára, valamint szüleiknek, pedagógusaiknak, társaiknak, hogy könnyebb legyen a kommunikáció köztük. Az egyszerűsített rajzok, szimbólumok segítségével a kommunikáció folyamatossá, gördülékenyebbé és érthetőbbé válik mind a két fél számára.

A rajzbeszélgetések célja, hogy megtudjuk, az illető az adott dologról mit gondol, milyen érzelmeket fűz hozzá, segít beazonosítani egy problémát és annak megoldását. A rajzbeszélgetések szimbólumai a mindennapi beszélgetések megértését is javítja.

A kiadványt elsősorban gyerekek részére készítették. A rajz segítségével a gyermek lerajzolja vagy lerajzoltatja azokat a szituációkat, amelyek zavarba ejtőek, félelmetesek számára.

Többféle rajz- és íróeszközt választhatunk, amelyeknek vannak előnyeik és hátrányaik.

  1. Laminált táblák filcekkel és szivaccsal. Előnye: rugalmassága, könnyen módosíthatók, letörölhetők a rajzok. Hátránya: sokszor kell törölni, ezért a történet eleje elveszhet, stb. Megoldás: több tábla vagy nagy, osztályteremben való tábla használata. A történéseket célszerű keretekbe rajzolni balról jobbra vagy fentről lefele haladva.
  2. Papír. Előnye: maradandóság, könnyen tárolhatók, többször elővehetők. Hátránya: nehezebb módosítani a rajzokat.
  3. Krétás tábla. Előnye: Már ismeri a tanuló az iskolából, nagy a tér, hasonló a laminált táblához. Hátránya: törölni kell, nem tárolható.

A rajzbeszélgetés módszerét először mással, nem az autizmussal élő személlyel érdemes kipróbálni, így az adódó bizonytalanságok, félreértések kiszűrhetők, és már magabiztos tudással rendelkező felnőtt segíti a tanulót. A cél, hogy a tanuló vezesse a rajzbeszélgetést, ő írjon, rajzoljon többet. A szülő, a pedagógus feladata a segítés, nem az irányítás. Tényszerűen közli: „Ma rajzolva fogunk beszélgetni.” Ezután lerajzolja az első két jelet: az ember és a beszéd szimbólumát. A szimbólumoknak 2 csoportja van: társalgási szimbólumok és a tanuló saját jeleinek szótára, amelyek folyamatosan bővülnek. A rajzbeszélgetést a „csevegés” lerajzolásával kezdjük és zárjuk, mert ezzel érzékeltetjük, hogy kell elkezdeni egy beszélgetést, és hogyan kell lezárni. A csevegési fázis után következik a valódi téma.

Pl.- Hol voltál? A gyerek lerajzol egy pálcikaembert és egy hintát, ami a játszótér szimbóluma lehet.

- Mit csináltál? A tanuló lerajzolja a tárgyakat, tevékenységeket.

- Mit mondtak a többiek? Beszéd-jel használata.

- Mit gondoltál? Gondolat-jel használata.

- Mások mit gondoltak? Gondolat-jel használata.

A beszélgetés összefoglalása a megoldások felsorolása előtt történik. A gyermek lehetőleg maga válasszon megoldásokat és közösen vitassák meg, a pedagógus, szülő, ha szükséges, új megoldást javasoljon.

Különös jelentősége van egy jövőbeli helyzet lerajzolásának. többféle alternatívát vázoljunk fel, így nem ijed meg a tanuló a váratlan eseménytől.

A színeknek nagy jelentőségük van az érzelmek kifejezésében. Pl. a kék szín jelentheti a bánat, szomorúság, kényelmetlen érzést.

A rajzbeszélgetést önálló eszközként és szociális történetekkel együtt is alkalmazhatjuk.

A kötetet irodalomjegyzék, a rajzbeszélgetések szótára, a társalgási szimbólumok és munkadefiníciók tanulókártyákhoz valamint társalgási színek felsorolása zárja.

A könyv megtalálható a Pedagógiai Szakkönyvtárban - III. Béla király tér.

 

 

 

VMK katalógus

Woods, Mark

Szülők bolygója: a világ legjobb gyereknevelési módszerei. Budapest : Jaffa Kiadó, 2016; 257 p. (Szülők könyvtára)

ISBN 978-615-5609-44-2   fűzött

 

A szerző újságíró, aki maga is szülő, három gyermeke van. Így ő is átélte milyen nagy gond, hogy a lehető legjobban neveljük gyermekeinket. Ezért egy világ körüli utazásra hívja az olvasókat, mert a szülőket érintő alapkérdések ugyanazok, mégis kultúránként és országonként nagyon eltérő gyermeknevelési módszereket ismerhetünk meg.

A könyvben először a termékenységgel kapcsolatos mítoszokkal és népszokásokkal ismertet meg bennünket. Ezek között megemlíti, mint kuriózumot a magyar locsolkodást is, amikor a népviseletbe öltözött fiúk leöntik hideg vízzel a lányokat. Majd a világ különböző tájain elterjedt termékenységet fokozó ételekről és a gyermek nemét meghatározó babonákon csodálkozhatunk. A következő fejezetben a lombikbébiprogramok töretlen emelkedéséről olvashatunk és azt is megtudhatjuk, hogy melyik országban kell a legkevesebbet fizetni érte. Ezután a szülés történetiségéről, majd a napjainkban jellemző kórházi szülésről, valamint az egyes államokban fizetett szülési szabadságok idejét tudhatjuk meg.

A szerző külön fejezetet szán a névadásnak, amely nagy hatással van a gyermek további életére. Úgy tűnik, működik a nomen est omen kifejezés. A nevek alapján, anélkül, hogy személyesen találkoztak volna, a gyerekeket a tanárok, a felnőtteket a munkáltatók előítéletesen beskatulyázzák és döntenek a sorsukról.

A könyvből megtudhatjuk, hogy azok a gyerekek a legnyugodtabbak, akik születésük után sokáig szoros testi kontaktusban vannak az anyjukkal, például hátukon hordozzák őket. Nyugaton ez nem terjedt el.

Mindenhol probléma a gyerek elaltatása: A szülővel aludjon vagy önállóan?

A Földön élő gyerekek 50%-a egyéves korára szobatiszta és nem visel pelenkát. A másik 50% pelenkát hord és egyre később lesz szobatiszta.

Az újságíró a szoptatás kontra cumisüveg témában a szoptatás mellett áll ki.

Vizsgálja az elhízás problémáját a különböző országokban.

A gyerekek a világ minden táján kb. 3 éves korukra megtanulnak beszélni és mindenhol az első szó a mama, hasonló hangzással. Ennek okát is megismerhetjük a kiadványból.

A következő részben Finnország és Dél-Korea oktatási rendszerét hasonlítja össze.

A szerző helyesnek tartja, hogy nem tanítják a folyóírást az USA-ban, de sokallja az időt, amit a gyerekek a számítógép előtt eltöltenek. A kézzel való írás hatását az agyra nem tartja fontosnak, amin lehet vitatkozni.

A dicséret, a büntetés, a nagyszülők szerepét, a kamaszok világát is bemutatja a világ különböző pontjain az újságíró.

A szerző azt a következtetést vonja le, hogy nem mondhatjuk ki, hogy van olyan ország, ahol a legjobb a gyereket nevelni, de sokféle dolgot tanulhatunk más népektől, amit érdemes felhasználni a nevelés során.

 

A könyv az alábbi könyvtárakban találhatók meg: Széna téri Tagkönyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár - III. Béla király tér.

Fáklyás felvonulás az állatok világnapja alkamából