Cookie Consent by Free Privacy Policy website

Könyvajánló: 2019. január

TOVÁBBI AJÁNLÓK PEDAGÓGIA TÉMÁBAN


Pedagógiai Szakkönyvtár pedagógiai könyvajánlata szülőknek és pedagógusoknak
2019. január
Készítette:
Erdősi Ilona

tájékoztató könyvtáros

Vekerdy Tamás

Belső szabadság: Elég jó szülő, elég jó gyerek

[ Budapest]: Kulcslyuk Kiadó, 2017. 252 p.

ISBN 978-615-5281-28-0 kötött

A pszichológus aktuális témákkal foglalkozik könyvében, amelyek a szülőket és pedagógusokat egyaránt érdekelhetik. A jövő kutatói szerint az elkövetkező évtizedekben a kritikai érzék és a kreativitás lesz a legfontosabb tulajdonság, ezeket kellene kialakítani a gyerekekben és a fiatalokban. Ez azonban csak a belső szabadság segítségével lehetséges. A szerző a különböző témákat ebből a szempontból is vizsgálja.

Kiemelten foglalkozik a szakember az agresszióval. A kutatások bebizonyították, hogy a bántalmazást elszenvedők négyszer nagyobb valószínűséggel lesznek később maguk is bántalmazók. Abban az esetben, ha a gyerek a környezetében szóbeli vagy tettleges agressziót lát, maga is agresszívvé vagy depresszióssá válhat. A pszichológus kiemeli, hogy nem mozognak eleget a gyerekek, ami levezetné a fölös energiát, ezért egy idő után ez agresszióhoz vagy depresszióhoz is vezethet. Mozgás helyett a tévét, számítógépet, okostelefont bámulják mozdulatlanul órákon keresztül. Az itt látott külső képek leblokkolják a fiatal belső képeit, amelyek segítségével feldolgozzák a külvilág ingereit. Az agresszív filmek, számítógépes játékok mintát adnak az agresszió kiélésére, elsősorban a rossz helyzetű, érzelmileg nélkülöző gyerekek, kamaszok számára.

A szakember részletesen foglalkozik a littletoni Columbine középiskolában (USA – Colorado állam) történt mészárlással, ahol két tanuló 1999-ben az iskolában lelőtt tizenkét diákot, egy tanárt, huszonhárom gyereket megsebesítettek, végül magukkal is végeztek. Elliot Aronson vizsgálta az esetet, és kiderült, hogy a két tanulót a társai a szerencsétlenek, a söpredék, a selejt csoportba sorolták és folyamatosan kellett megaláztatásokat elviselniük. Az egyik fiú előző iskolájában a menők közé tartozott, ezért ő különösen nehezen viselte a kirekesztettséget. Így lettek a bántalmazottakból agresszorok.

Mi a megoldás? Az együttműködés, az egymásra szorultság részletesen kidolgozott technikáit kellene bevezetni az iskolai munkában a versengés helyett. Az érzelmi intelligenciát kell kifejleszteni. A művészeti, kreatív tevékenységek oldhatják a pusztító kirekesztettség érzését. Norvégiában húsz hónap alatt 50 százalékkal sikerült csökkenteni az iskolai erőszak előfordulását egy háromszintű programmal, amelyet a szerző röviden ismertet.

A pszichológus ír a helikopterszülőkről, akik túlféltik a gyereküket. Állandóan aggódnak, szorongnak miattuk, mindent elintéznek helyettük, állandóan ellenőrzik őket, még egyetemista korukban is haza kell telefonálniuk előadások előtt és után. A szülők mindent megtesznek, a legjobb óvodába, iskolába, egyetemre kerüljön a gyerekük, ennek érdekében még gyógyszerezik is őket. A helikopterszülők száma elsősorban az Egyesült Államokban nőtt meg, de a tendenciák előbb-utóbb hozzánk is begyűrűznek, ezért hívja fel a figyelmet a szakember. A helikopterszülők gyerekeinek nincs gyerekkoruk, kamaszkoruk, nem lázadhatnak, nem nőhetnek fel, nem lehetnek szabad emberek.

Az utóbbi időben jellegzetes problémává vált, hogy a gyerekek érdeklődését nagyon nehéz lekötni, ezért a szülők egyik programról a másikra viszik őket. Ez szükségtelen. Azok a 3-5 éves gyerekek, akik ilyen szempontból nincsenek elrontva, hosszú ideig képesek egyszerű tárgyakkal, játékokkal játszani. Ekkor sok tapasztalatot szereznek. A pszichológus kiemeli, 8-10 éves korig semmiféle kütyüt, okostelefont, tabletet ne adjunk a gyereknek, mert károsítja a fejlődő idegrendszerét.

A szerző könyvében foglalkozik még a közoktatással, a „nyitott és zárt” családokkal, a válás problémáival, a spirituális neveléssel, valamint hogyan neveljünk lányokat, hogyan neveljünk fiúkat témával.

A könyv az alábbi könyvtárakban található meg: Budai úti Tagkönyvtár, Központi Könyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár, Széna téri Tagkönyvtár


Stipkovics Erika, L.

Ölelni és ölre menni : Testvérekről nem csak szülőknek

Budapest: HVG  Kiadó, 2016. 432 p.

ISBN 978-963-304-381-3 kötött

A szerző klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, hipnoterapeuta. Sok helyen tanít, országszerte tart előadásokat, több könyve jelent már meg eddig is. A pszichológus az előszóban megírja, ő is elsőszülött, van még két testvére. Később, felnőttként a szakembernek két fia született, akik megtanították arra, mit tehet szülőként, hogy kiegyensúlyozott testvérkapcsolat alakuljon ki a gyermekei között. A szerző a bevezetésben arról ír, milyen fontos, hogy a csecsemő biztonságos módon kötődjön a szüleihez, hiszen az egész életét meghatározza. Az apához is! Így az új gyermek születésekor az apa tud „tehermentesíteni”, foglalkozni a nagyobb gyerekkel. Az apától tanulja meg, hogy ne éljen vissza erőfölényével, hogyan ösztönözze, segítse a fiatalabb gyereket.

Külön fejezet foglalkozik a születési sorrenddel. Részletesen leírja a pszichológus az elsőszülött, a másodszülött és a legkisebb gyerek jellemzőit, előnyös és hátrányos tulajdonságaikat, majd tanácsokat ad, melyik gyerekkel hogyan bánjanak a szülők.

A következő fejezetben azt vizsgálja a terapeuta, milyen hatással van a szülők párkapcsolata a testvérkapcsolatra. Általában, ha jó a szülők közötti viszony, a testvérviszony is jó. Amennyiben a szülők között rossz a kapcsolat, akkor vagy a testvérek is, leutánozva a szülőket sokat veszekednek, vagy ha a testvérek között nagyobb a korkülönbség jobban összetartanak, egymásnak próbálnak biztonságot adni. Az eltérő bánásmód, ha túlzott, akkor ez nem csak a szülőtől, hanem a testvértől is eltávolítja a gyereket. Hogy ki lesz az apa, anya kedvence, azt nem a külső hasonlóság, hanem egyéb tényezők határozzák meg.

A pszichológus bemutatja különböző típusú szülőket és hatásukat a gyermekre és a testvérkapcsolatra.

Szülőtípusok:

  1. túlféltő, túlvédő BOROSTYÁN szülő
  2. szereptolvaj SZÜLŐSÍTŐ szülő
  3. túlkövetelő IDOMÁR szülő
  4. barát avagy JÓFEJ szülő
  5. narcisztikus SZUPER szülő
  6. MÁRTÍR szülő
  7. távolságtartó ÜVEGHEGY szülő
  8. bántalmazó AGRESSZOR szülő
  9. „elég jó” BÁTORÍTÓ szülő

Egy testvérkapcsolat jó lesz-e vagy nem, azt a családi környezet és a család működése határozza meg, nem az anyagiak.

A következő fejezetben a testvéri kapcsolatok minőségéről és típusairól olvashatunk. A szerző a következő típusokat részletesen jellemzi:

  1. két tojás
  2. bálvány
  3. tesófüggők /lojális vagy ellenséges/
  4. főgonosz
  5. győztesek – „elég jó” testvérkapcsolat

A pszichológus tanácsokat ad az „elég jó” testvérkapcsolat kialakításához.

A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a szülők lehetőleg ne avatkozzanak bele a testvérek konfliktusaiba, oldják meg maguk, ezzel is fejlődik a személyiségük. Amennyiben mégis szükséges, csak a közvetítő szerepét töltsék be. A kistestvér születésekor természetes a féltékenység. Próbáljanak a nagyobbal is eleget foglalkozni, tanácsolja a terapeuta.

Külön fejezetben ír a pszichológus az egykék körüli ellentmondásokról, majd az ikrek neveléséről olvashatunk egy újabb részben. A szerző kiemeli, hogy az ikreknek nem csupán szülőkről, hanem egymásról is le kell válniuk ahhoz, hogy önálló személyiségük alakuljon ki, és ne függjenek egymástól. Ezért a szülők feladata, hogy támogassák egyéni kedvteléseiket, irányultságaikat.

A következő fejezetből megtudhatjuk, milyen károkat okoz a későbbiekben az egyén számára, ha gyerekként szülői szerepbe van kényszerítve. Ez akkor fordul elő, ha a szülők sokat dolgoznak, betegek vagy alkalmatlanok a szülői szerepre. Ilyenkor az idősebb testvér látja el a szülői feladatokat. Saját gyerek- és kamaszkora nincs, nagy a teher, sok a szorongás, hogy jól lássa el a feladatait. Felnőttként is erején felül dolgozik, segít másokon, ám a későbbiekben sokszor betegségek, lelki problémák alakulnak ki nála. A szerző ebben az esetben is tanácsokat ad a szülősített testvérkapcsolat megelőzéséhez, kezeléséhez.

Ma már egyre több a mozaikcsalád, ami számos problémát okoz a család minden tagjának. A pszichológus leírja a mozaikcsalád fejlődési szakaszait és tanácsokat ad az ilyen családban élőknek, hogyan viselkedjenek egymással.

 Külön fejezet foglalkozik a beteg testvér hatásával, amely a család minden tagját érinti. A fogyatékos gyermek családja mind anyagi, mind lelki szempontból nehéz helyzetben van. Először a szülőknek kell belenyugodni, elfogadni, feldolgozni a problémát. Peter Burke fogalmazta meg, hogy a fogyatékos gyermek testvéreinek is szüksége van a lelki segítségre, és kidolgozta ennek módszertanát. A fejezet végén tanácsokat olvashatunk a tartósan beteg vagy fogyatékos gyereket nevelő családok problémáinak megoldásához.

A következő részben a meghalt testvér hatásáról ír a szerző. Kiemeli, hogy a legnegatívabb hatást a magzati korban elhalt vagy halottan született gyermek okozza a következő egészségesen született gyermeknek, mert a szülei agyonféltik, mégse tudnak igazán kötődni érzelmileg hozzá, mert a halott gyermekhez hasonlítják, hogy az előző lehet, hogy jobb stb. lett volna. Nagyon nehéz helyettesítő gyereknek lenni, ezért célszerű várni a szülőknek az új baba születésével addig, amíg el nem gyászolták halott gyermeküket. A terapeuta foglalkozik azzal is, hogyan tudja a felnőtt segíteni a gyereket, ha meghal a testvére. Még akkor is szülő a legjobb segítő, ha ő maga is gyászban van.

A könyv utolsó részében olvashatunk gyakorlatokat a testvérkapcsolatok erősítéséhez. Külön gyakorlatok vannak a testvérkapcsolatok elmélyítésére gyerekkorban és felnőttkorban. A pszichológus a záró gondolatokban kiemeli a megbocsájtás jelentőségét, önmagunk és testvéreink elfogadását és egymás segítését.

A könyvet sok esettanulmány tesz színessé, olvasmányossá. A kötete köszönetnyilvánítás, jegyzetek , név- és tárgymutató zárja.

A könyv az alábbi könyvtárakban található meg: Központi Könyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár, Széna téri Tagkönyvtár

Hallgasson ránk!

Smartlibrary - Okoskönyvtár

Kvízek

Kívánságkosár

ARANYBULLA-WEBARCHÍVUM

Helyismeret


Filmes-téka

Értékmentés a kultúrában

forrás: Fehérvár Médiacentrum

TOP-7.1.1-16-H-ERFA-2019-00463

EFOP-3.7.3-16-2017-00106

Az én könyvtáram