Könyvajánló: 2018. január

Pedagógiai Szakkönyvtár pedagógiai könyvajánlata
szülőknek és pedagógusoknak

Készítette: Erdősi Ilona
tájékoztató könyvtáros
2018.01.10.



Varga István László

Észbontó: Levelek Borcsinak. Hasznos tanácsok a Z-generáció és szüleik számára. 2. kiad.

[ Budapest]: Bagolyvár, 2017. 204 p.

ISBN 978-615-5030-74-1 fűzött

A szerző marketing szakember és jövőkutató. A könyvben olvasható leveleket 16 éves, cserediákként Németországban tanuló lányának írta. A levelek sora később könyvként is megjelent. Célja, hogy a Z-generációnak (1995-2010 között született fiataloknak) és szüleiknek hasznos tanácsokat adjon a mai megváltozott és folyamatosan változó világban.

A levelek hangneme közvetlen, meghitt, szeretetteljes, mindig van benne bizalom, bátorítás. Az ismertetés csak néhány gondolatot emel ki a sok tanács közül.

A szerző szerint a jövőben nagymértékben megváltozik a munka. Lesznek szakmák, amelyek eltűnnek, de nem tudjuk, melyek lesznek helyette. A prognózis szerint kb. 20 év múlva rengeteg munkát a robotok fognak végezni, amelyek intelligenciája azonos vagy még jobb lesz az emberénél. A szerző gyermekei már ebben a korban fognak felnőttként élni. A robotok elterjedése sok változást fog maga után vonni. A változásoktól nem kell félni, elébe kell menni, hisz ezek lehetőséget, fejlődést jelentenek.

Mindenki sikeres akar lenni, de a szerző szerint ezt csak rövidebb és hosszabb távú célok kitűzésével lehet elérni. Azt ajánlja lányának, hogy naponta tűzzön ki célokat és valósítsa meg. Mindig nagyobb célokat tűzzön maga elé, legyen ez az élete része. Érdemes a célokat felírni és felakasztani a falra vagy jól látható helyre tenni. Emlékezteti gyermekét, hogy 10 éves korában, sportban elért első helyezése is kis célok rendszeres megvalósításából állt össze.

Kiemeli az édesapa a kommunikáció jelentőségét, hiszen az ember társas lény, és felnőttként is különböző csoportokban fog élni. A szerző az élet egyik legfontosabb szavának a szeretetet tartja. Ezt a következő történettel támasztotta alá: Alaszka északi részén egy világjáró – forgatóstáb nélkül – 1 éven keresztül teljesen egyedül élt. Minden este máshol aludt a vadonban, maga szerezte be a táplálékát, készítette el az éjjeli szállását. Küzdött a hideggel, a viharokkal, a vadállatokkal. A vele készült interjú során elmondta, hogy a legnehezebb a magány elviselése volt, nem volt kihez szóljon, nem volt, akivel megbeszélhette volna a problémáit, akit szeressen. A szerző ezért is ajánlja gyermekének, hogy családban éljen a későbbiekben is.

Az édesapa a levelekben egész hétköznapi dolgokról is ír: Borcsa lánya igyon megfelelő mennyiségű vizet, mozogjon sokat, milyen az igazi szerelem. Kiemeli leveleiben a tudás fontosságát, a sok cikk és könyv elolvasását, amelyek új gondolatokra inspirálják az olvasót. Felhívja a figyelmet, hogy lánya válasszon mentorokat, akik lehetnek szülők, tanárok, idősebb testvérek, barát(nő), akik segítenek a nehézségeken túljutni. „Fontos, hogy mindig törődj ezekkel az emberekkel, hogy ők is törődhessenek majd veled!” (104. p.)

A szerző tudatosítja, hogy a vagyon nem csupán anyagi javakból áll, hanem a szellemi kincsekből is. Ezek közé tartozik a teljesség igénye nélkül: a kitartás, az akarat, a tapasztalat, az önismeret, a segítőkészség, ha megosztod a tudásodat a többiekkel, ha bíznak benned, ha szeretnek és te is szeretsz másokat.

A könyv sok példával, gyakorlattal teszi szemléletessé és olvasmányossá az elérendő tulajdonságokat.  Felnőtteknek és serdülőknek ajánljuk a kiadványt.

A könyv az alábbi könyvtárakban található meg: Pedagógiai Szakkönyvtár, Tolnai utcai Tagkönyvtár

 

 

A mese hídszerepe / összeállította és szerkesztette Szávai Ilona

Budapest: Pont Kiadó, 2017. 113 p.

ISBN 978-963-9957-40-4 fűzött

A szerkesztő sok érdekes tanulmányt gyűjtött csokorba, hangsúlyozva a mese hídkénti szerepét. A szerzők között van klinikai szakpszichológus, egyetemi oktató, meseterapeuta, mesekutató, BV ezredes, gyermekkönyvtáros, mesemondó.

Antalfi Márta: A Kincskereső Meseterápia mint személyiség-kiteljesítő módszer. A mesét az újabb időkben úgy gondolják, hogy csak gyerekeknek való. Régen természetes volt a mesemondás és hallgatás a felnőttek körében is. Az emberek párhuzamot tudtak vonni a saját életük és a mese tartalma között. Az élet során felmerülő kérdések és arra a válaszok szimbolikusan benne vannak a mesékben, csak fel kell ismerni: testvérféltékenység, szülőkről való leválás, életfeladat/hivatás megtalálása, párválasztás. A Kincskereső Meseterápiás Módszer a mesék lélektani elemzésével közelítik meg a mesék cselekményét, a szereplők küzdelmeinek értelmét és célját. A mesék erőt adnak ahhoz, hogy nehéz pillanatokban se adjuk fel, mindig van megoldás, kiút, leleménnyel, erővel, hittel, kitartással. A módszer lényege: a mesék segítségével felfedezni a személyiségünkben levő belső értékeket.

A következő részben több mese meseterápiás feldolgozását olvashatjuk.

Bővebben: www.antalfaimarta.hu; www.lelkiegeszsegert.hu

Bajzáth Mária: Minden gyerek mesehős című tanulmányában a Népmesekincstár mesepedagógiai módszert mutatja be. Ennek alapján a gyerekek életkori sajátosságai, az őket foglalkoztató problémák és a mesék összekapcsolása ismerhető meg. Ezt kiegészítik mondókák, népi játékok, népdalok, találós kérdések. Ilyen komplex mesefoglalkozás 30-180 perces is lehet. Fontos szerepet kap a mozgás, a ritmus, az érzékelés, a képzelet, a párbeszéd minden formája, az emberi kapcsolatok fejlesztése. A mesepedagógus Budapesten vezeti a Népmesekincstár Mesepedagógiai Műhelyt, amely szülőknek és pedagógusoknak mutatja be, hogy miként segíthetik a gyermekek fejlődését mesékkel.

Bővebben: www.mesepedagogia.hu

Kádár Annamária: Saját sorsot varázsolni: A reziliencia, a rugalmas alkalmazkodóképesség, mint hétköznapi mágia. A szerző először a reziliencia fogalmát fejti ki. Olyan rugalmas ellenállóképesség, amely során erőteljes külső hatásokhoz is alkalmazkodni tudunk, ha felborul belső egyensúlyunk, akkor is képesek leszünk megtalálni az új egyensúlyi állapotunkat. A reziliencia kialakulásához a következők szükségesek: stabil anya-gyermek kapcsolat, kiszámítható környezet, megfelelő minta (ide tartoznak a mesehősök is), minőségi időélmény (hogyan tekintünk a múltra, jelenre, jövőre). A pszichológus ezután a reziliencia öt szintjét mutatja be. A mesék hősei a reziliens viselkedést mutatják a gyermekek számára. A válság a hősök számára nem megoldhatatlan probléma, hanem megoldandó életfeladat. A mesék megmutatják a megküzdési stratégiákat, mikor, milyen helyzetben hogyan lehet győzedelmeskedni. A népmesékben a legreménytelenebb helyzetekben is van megoldás, amely védőfaktorként hat a gyermekekre. A mese hallgatása közben elképzeli, amit hall és belső képekkel megrajzolja saját történetét. Ez segíti a nap folyamán felgyűlt feszültségeket feldolgozni. Amennyiben a szülő azt szeretné, hogy gyermeke reziliens legyen, sokat meséljen neki!

Kerekes Valéria: Mesét Másként: Népmese és drámapedagógia az óvodai nevelésben. A szerző szerint napjainkban sok gyerek csak az óvodában hall mesét. Az óvónők is inkább felolvassák a meséket, nem fejből mondják. A Mese Másként módszer lényege, hogy a mesét és a drámapedagógiát együttesen használva jobban fejlesszék a gyermekek képességeit. Ebben az esetben az óvónők fejből mondják a meséket, majd kérdéseket tesznek fel a mesékkel kapcsolatban. Ezt három-négy drámajáték követi, amelyek csak nagyon lazán kapcsolódnak a mesékhez. A hangsúly az érzelmek kifejezésén van verbális és nonverbális kommunikációval, kiemelt helyet adva a mozgásnak. A módszert tesztelték is, mely szerint pozitívan hatott a gyerekekre és az óvodapedagógusokra is.

Both Gabi: Anyukaszempontú mesevilág. A tanulmányban a Betűfaló – kortárs gyermekirodalom az iskolában elnevezésű programot mutatja be a szerző, amelyhez komplex pedagógiai segédanyag is készült. A művek a mai gyerekeknek szólnak, az ő gondjaikat, vágyaikat, életüket mutatják be mai nyelven, humorral fűszerezve. Az olvasást a művekhez kapcsolódó drámajátékok követték, rajzoltak, énekeltek, rapszövegeket is költöttek hozzájuk. Miközben sokat fejlődtek, jól érezték magukat. A képzés hallgatói letölthetik a segédanyagokat a Betűfaló honlapjáról. Az iskola ingyen megkapja azokat a könyveket, amelyeket használnak 25-30 példányban. A tanulók hazavihetik és otthon is olvashatják. Ezeket később tovább tudják adni egy következő évfolyamnak.

Bővebben: http://meseutca.hu/; http://meseutca.hu/betufalo/

Boldizsár Ildikó: Metamorphoses meseterápiás módszer: Bemutatkozás egy esettanulmányon keresztül. A módszer 120 órás akkreditált képzés keretén belül sajátítható el. A képzésben alkotó-fejlesztő és klinikai meseterápiát tanulnak a hallgatók. Az utóbbit csak működési engedéllyel rendelkező pszichológus vagy orvos használhatja. Az alkotó-fejlesztő meseterápia célja más: mesék segítségével ad viselkedés- és gondolkozásmintákat. Többféle élethelyzetben lehet hasznosítani: az emberi élet fordulópontjainál és szakaszainál, az életválságoknál, a „saját élet” összekapcsolása esetén, segítve ezzel az életbeli megoldásokat.

Boldizsár Ildikó – Luzsi Margó – Juhász Attila: „Felboldogulni”: A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben büntetésüket töltő asszonyok és gyermekeik reintegrációs meseterápiás programja. Közel 18000 börtönben fogvatartott emberhez kb. 40000 gyermek sorsa kapcsolódik, akik nem tehetnek arról, amit a szülők elkövettek. Az árvaságon vagy félárvaságon kívül mégis meg kell tapasztalniuk a társadalomtól az elítélést, a megvetést, esetleg a lesajnálást. A program célja, hogy a családtagok közelebb kerüljenek egymáshoz és a kinti élet elkezdése is könnyebb legyen. Az első lépésben a fogvatartottak meséket ismertek meg és választottak, majd CD-n elküldték karácsonyra a családjuknak. Második lépésben az asszonyok fogyatékkal élő gyermekeknek meséltek, amelyben már megjelent a társadalmi jóvátétel is, mint cél. Következett a „meseszakkör”, ahol mesékkel, mondókákkal, énekkel ismertették meg a fogvatartottakat. A mesetáborban az anyák és gyermekeik együtt vettek részt meseterápiás foglalkozásokon, amelyek célja a családi kötelékek megerősítése volt. A reintegrációs program folytatódik segítve a családegyesítést.

Bumberák Maja – Gregus László – Körmöczi-Kriván Andrea Gyopárka: Gárembucka – mesék gyerekeknek és felnőtteknek. A tanulmányból megismerhetjük nagyszüleink, dédszüleink „mesemondós” életét. Három fiatal a hagyományok életre keltését tűzte ki célul, tudván, hogy a mesemondás közösségteremtő és -fenntartó erő. Foglakozásaikon nem csupán mesélnek, hanem a sokszor ismeretlen népi hangszereken játszanak, énekelnek, mondókáznak, táncolnak is a gyerekekkel együtt.

Juhász László: Mesepszichológiától a meseterápiáig. A pszichológust a görög Carina Coulacoglou felkérte, hogy készítse el projektív tesztjének magyar nyelvű változatát, amely a 6-12 éves gyerekek egyéni vizsgálatára alkalmas. Lehetővé teszi három mese segítségével a személyiség többféle szempontú megközelítését. A tanulmányban a szerző meghatározza a mesepszichológia, a mesediagnosztika és a meseterápia fogalmát, ezek alkalmazását. A pszichológus egy budapesti óvodában végzett meseterápiás kísérletről is beszámol, amelynek egyik megállapítása az volt, hogy a mesének immunerősítő, betegségek terén megelőző hatása is volt a kontroll csoporttal való összehasonlítás eredményeként.

Lengyel Tóth Krisztina: Ahol a madár se jár… Mesét mondunk, mesét hallgatunk…     A cikk szerzője a Magyar népmese – hagyományos mesemondás nevű akkreditált továbbképzés hallgatója volt. A csoport olyan jól érezte magát a foglakozásokon, hogy a tanfolyam után is együtt akartak maradni. Elhozták mesekedvelő ismerőseiket is, így alakult meg az „Ahol a madár se jár…” mesemondó baráti társaság, akik között van szociológus, banki ügyintéző, tanár, nyugdíjas, műfordító. Van egy „kemény mag”, akik állandó mesemondók vagy mesehallgatók, de a szerepek fel is cserélődhetnek. Vannak az új tagok között, akik csak mesét hallgatni jönnek, mások szívesen mesélnek. Ez nem nagy közösség, tömegben nem is működne a dolog. A mesemondó úgy mesél, hogy próbálja bevonni a hallgatóságot a mese alakításába. Elmondásuk szerint történeteik alapja a népmese, de ők nem hagyományőrző mesemondók, hanem alakítják és éltetik a meséket.

A tanulmányok végén irodalomjegyzék segíti az elmélyülést az adott témában. A kiadványok zárásaként a kötet szerzőinek foglalkozását ismerhetjük meg.

A könyv az alábbi könyvtárakban található meg: Központi Könyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár