Hírek, események

Spanyol fiesta
A mórok, Frida Kahlo és a latin zene
Spanyol fiesta a könyvtárban

gg, szz

Építészet, képzőművészet és muzsika egyaránt szerepel a Spanyol fiesta programjában, amelyet a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében rendeznek meg május 11-én, 14 órától 17.30-ig.   A késő délutánba nyúló előadássorozat a Pedagógiai Könyvtár spanyol klubjának záró rendezvénye, amelyre a házigazdák izgalmas témákat választottak.
A Spanyol fiestán elsőként a mór stílusról -- az iszlám művészet egyik építészeti stílusáról --, dr. Rabb Péter egyetemi adjunktus tart előadást.  Ez a jellegzetes stílus főleg Észak-Afrikában virágzott, valamint a középkori Spanyolországban és Portugáliában, az arab uralom időszakában, 711-1492 között. A BME Építészettörténeti és Művészettörténeti Tanszékének tanára – aki a diákok körében roppant népszerű, mert igen híres szellemes, élvezetes előadásairól --, beszél majd a stílus legjellegzetesebb ismérveiről.  Megtudhatjuk egyebek között azt, hogy a korabeli művészek miért alkalmazták gyakran a geometrikus és növényi formákat, de szó lesz arról is, hogy a legjellemzőbb forma a patkóív és a kupolás építési mód volt, és beszél majd az előadó a stílusra jellemző állandó elemekről, a vörös tégláról, a hármas árkádsorról, a kazettás mennyezetről, és a kék csempéről is. Mecsetek, paloták, és fürdők egyaránt épültek mór stílusban. De a legkiemelkedőbb alkotásnak kétségkívül az 1238-1358 közt épült hatalmas granadai Alhambra számít.  A palotakomplexum elődje a 11. században emelt Alcazába erőd volt, amit évszázadokkal később őrtornyokkal, bástyákkal, valamint vastag falakkal erősítettek meg. A katonai célokra alkalmassá tett, masszív erődöt arabul Al-Qal’ a al-Hambrának nevezték el, ami a helyi téglából épült falainak színére utalva magyarul annyit tesz, hogy vörös vár. A hely világhírűvé válása azonban mégsem katonai erődjének, inkább az I. Júszuf és V. Muhammad mór uralkodók által hozzáépíttetett épületegyüttesnek köszönhető.
A Spanyol fiesta következő előadása – rövid szünet után – 15.15 órakor kezdődik: Frida Kahlóról, a különleges tehetségű és látásmódú mexikói festőművészről, a tragikus sorsú, feltűnő szépségű, öltözködésével, megjelenésével is egyéni stílusú nőről, igazi díváról Lantos Adriána művészettörténész tart előadást. Ő volt a kurátora annak a budapesti kiállításnak is, amely a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria együttműködésével jött létre a közelmúltban. A tárlat a várban óriási sikert aratott, hiszen Budapesten először mutatták be a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo Frida Kahlo-gyűjteményét.  Nem véletlenül kígyóztak olykor hosszú sorok a nemzeti galéria kiállítóhelye előtt, elvégre a világhírű képeket először láthatta a magyar közönség eredetiben. A várban felvonultatott 35 kép  jóvoltából sikerült a tárlatnak bemutatnia Frida Kahlo életművét  a korai szárnypróbálgatásaitól kezdve a legaktívabb korszakán át, egészen a haláláig – és igyekeztek azokra  a  témákra is ráirányítani a figyelmet, amelyek Frida Kahlót  foglalkoztatták.
Különleges sors jutott számára: hatévesen járványos gyermekbénulást kapott, amelyben jobb lába deformálódott, ezért már fiatal lányként szívesen hordott hosszú mexikói szoknyákat.  Fridát a családja jó középiskolába járatta, eredetileg orvosnak készült, ám egy buszbaleset 1925-ben gyökeresen megváltoztatta az életét. Súlyos gerincsérülést szenvedett, hónapokig gipszfűzőt kellett hordania, az unalom ellen és a fájdalom elől menekülve kezdett festeni, először az önarcképét, majd barátai, rokonai portréját készítette el.  A baleset egész életére kihatott: emiatt nem tudott gyereket kihordani, terhessége vetéléssel végződött.  Furcsa, „se veled se nélküled” kapcsolat fűzte Diego Riverához, a nála jóval idősebb, neves festőművészhez.
A budapesti kiállítás megmutatta Frida Kahlót, a szenvedő embert, aki a saját érzéseit és fájdalmát próbálta különféle módokon feldolgozni, aki élete viszontagságait igyekezett minduntalan újrafogalmazni. Frida Kahlo annak a nőnek a jelképe lett, aki képes vállalni önmagát, a másságát, a küzdelmeit, a gyengeségeit. Épp ezért sok mozgalom és csoportosulás tartja az előfutárának --- a tárlat tehát a Frida Kahlo-jelenség utóéletével, későbbi hatásaival is foglalkozott.
A fiestát stílszerűen Kutik Rezső gitárművész Spanyol románc – komolyzene könnyedén című műsora zárja: Kutik Rezső komolyzenészként minden műfajban otthonosan mozog, egyúttal a latin zene lelkes híve. Az esten végigkövethetjük a spanyol pengetős zene évszázadait Fülöp király reneszánsz udvari zenéjétől a 20. századi szerzők spanyol népzenei ihletésű darabjaiig. Ezen a koncertszínházi előadáson énekel és akusztikus gitáron játszik.



További híreink

Vízer Dániel "szóló kórus" koncertje


2019. szeptember 12.
Beszélgetés dr. Vermes Györggyel


2019. augusztus 15.

Határozott időre, 2019. december 31-ig, 4 órás munkaidőben takarítót,

határozatlan időre könyvtárost keresünk.


Leadási határidő:
2019. szeptember 13.


A tagkönyvtárak augusztus 31-ig szombatonként zárva tartanak.

A kívánságkosár működése nyáron szünetel. Szeptembertől újra várjuk javaslataikat!

EFOP-3.7.3-16-2017-00106

Online elérhető adatbázis és e-könyvek

Könyvajánló