Székesfehérvár híven őrzi Klebelsberg Kuno emlékét: az analfabetizmust is felszámoló, az egész oktatásügy rendszerét megújító, híres vallás- és közoktatásügyi miniszter hajdanán a fehérvári ciszterci gimnázium diákja volt. Vajon mi hatott a diák Klebelsberg Kunóra? A Központi Könyvtár Olvasótermében június 12-én, 18 órakor egyebek között erről is szó esik, bemutatják ugyanis a Klebelsberg Kuno Emléktársaság gondozásában megjelent két kötetet. Az egyik hasonmás kiadás: Boross Mihály András, a szolgalegény című regénye, mely Klebelsberg Kuno kultuszminiszter kedves gyermekkori olvasmánya lehetett. A szerző, Boross Mihály etikai irányregényében a svájci Gotthelf Jeremiás (1797-1854) Uli, a cseléd című kötetét dolgozta át magyarországi viszonyokra. A könyv azt kíséri végig, hogy a léha, italozó szolgalegény, András hogyan fejlődik autonóm, tetteiért felelősséget vállaló, érett személyiséggé a gazdája útmutatásait követve. Az eredeti művet ugyanabban a Landerer nyomdában adták ki 1857-ben, lehet, ugyanazon a nyomdagépen is, amelyen a kilenc évvel korábbi tizenkét pontot. A hasonmás regényt egy második kötettel is kiegészítették, amelyet Erdősi Károly, az Emléktársaság elnöke és Erdősi-Boda Katinka, az Emléktársaság szóvivője jegyez. Az utóbbi kötetben a szerzők azt vizsgálják, hogy a család és az iskola milyen hatással volt az ifjú Klebelsberg jellemfejlődésére.

Az András, a szolgalegény című kötet szerzője, átdolgozója is kötődik egyébként Fehérvárhoz és Fejér megyéhez. Boross Mihály újságíró, író és politikus 1843-ban Székesfehérváron telepedette le. Részt vett az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban, majd az önkényuralom idején baracskai birtokára vonult vissza.