Városkép - Máskép(p)A 20. századi SzékesfehérvárKépeslapok, fotók, kisnyomtatványok a városról
Városkép – Máskép(p) ezzel a címmel nyílik kiállítás június 8-án, pénteken 16 órakor a Központi Könyvtárban, a Helyismereti és digitalizálási csoport termében, a 20. századi Székesfehérvárt bemutató könyvtári dokumentumokból. Ahogyan azt a tárlat címe is jelzi, a Vörösmarty Könyvtár ezzel kapcsolódik a Szent István Király Múzeum korábban megnyílt, VárosKép című, Országzászló téri kiállításához.
A könyvtár is érdekes adalékokkal tud szolgálni Székesfehérvár történetének jobb megismeréséhez. A 20. század első felét a gazdag képeslapgyűjteményre támaszkodva láttatja a kiállítás: a helyismereti csoportban főleg a helybéli kiadók képeslapjait felvonultatva mutatják be a város utcáit, tereit. Szintén képeslapok idézik a megújulást hozó 1938-as évet: a Szent István emlékévre, a székesfehérvári országgyűlésre korszerű épületeket emeltek és teljesen felújítottak fontosabb intézményeket, ekkor avattak jelentős szobrokat, emlékműveket is. A képeslapok megmutatják, hogyan nézett ki az emlékév után a megszépült, átalakult város. A háborús pusztítást a romos épületekről 1944-45-ben készült fotókon láthatjuk.
A könyvtár tárlata az 50-es évektől kezdve fotók, kisnyomtatványok segítségével idézi fel az egyes időszakokat, a korszak jellegzetességeit. Az 1945 utáni politikai életet egyebek között a nagy társadalmi ünnepek – április 4-e, május 1-je – alkalmával készült felvételek láttatják. A gazdasági változásokat külön tablón követhetjük nyomon.
A képek, kisnyomtatványok jóvoltából kiemeltek néhány meghatározó jelentőségű gyárat, vállalatot. Egyebek között a Videotont, az Ikarust, a Vörös Október Férfiruhagyár fehérvári üzemét, a bőrgyárat, a cipőipari üzemet és dolgozóit láthatjuk a kordokumentumokon. Az építőipar átalakulását, a híres fehérvári vállalat fejlődését, névváltozásait, az építők ünnepét is megismertetik a képek, de azt is, hogyan nőttek ki szinte a földből a nagy lakótelepek városszerte.
Egy másik tablón pedig a 70-es, 80-as években épült jellegzetes épületek, közintézmények láthatók: a Domus, A Szabadművelődés Háza, az Alba Regia Szálló vagy a Technika Háza.
Fehérvárt sportvárosnak is tartják: a kiállítás képein nem a híres sportolók szerepelnek, hanem azok az emberek, akik a kedvtelésből, a mozgás öröméért vettek részt ezeken tömegrendezvényeken: úsztak, kézilabdáztak, röplabdáztak, sakkoztak…
No és hogyan szórakozott Fehérvár? Ezt olyan helyszínek bemutatásával idézik fel, amelyek már csak a városlakók emlékeiben élnek. Hiszen sokan emlegetik nosztalgiával a hajdani Vidámparkot és az Építők Művelődési Háza legendás programjait. A kulturális életet színházi előadások, kiállítások, könyvtári és egyesületi rendezvények plakátjai, fotói, a programokhoz kapcsolódó kisnyomtatványok illusztrálják.
A tárlaton egy asztalnál tovább böngészhetjük a könyvtári dokumentumokat: a lapkivágat-gyűjteményt, amelyből kiderül, miként szerepelt hajdanán az országos sajtóban a város, mi mindent írtak róla.
Laptop segítségével pedig rákereshetünk egy-egy digitalizált gyűjteményre a régi színházi plakátokról vagy megnézhetjük, miféle képek maradtak fenn egy-egy ismert gyárról…
A könyvtár tárlatát Szőnyegi Hajnalka a helyismereti csoport vezetője és dr. Demeter Zsófia történész, muzeológus együtt nyitja meg. Ez is jelzi, hogy a könyvtár kapcsolódik a múzeum tárlatához, ami a dualizmus korától 1988-ig követi végig az elmúlt század történetét Székesfehérváron, valamint a város képének változását.
