Hírek, események

Ásványok Fejér megyében
A legszebb példányokat mutatják be
Ásványgyűjtők kiállítása

 gg, szz

Az Év ásványát, a galenitot ismerhetik meg a látogatók azon a kiállításon, amely a Vörösmarty Mihály Könyvtár Tolnai úti Tagkönyvtárában látható, július végéig. A szebbnél szebb kristályokat a Székesfehérvári Ásványgyűjtők Köre mutatja be.
Ásványgyűjtő kör a TIT keretén belül évtizedek óta működött Székesfehérváron: a kilencvenes években aztán a szakkör újjászerveződött, új tagokkal bővült és a Videoton Oktatási Központba tette át székhelyét. Akkoriban Borsányi Zoltán tanár volt a vezetője. 2003 óta a kör A Szabadművelődés Házában működik – tudtuk meg a jelenlegi vezetőjétől, Sturcz Lászlótól:
-- A kör foglalkozásait – a nyári hónapok kivételével –kéthetente tartjuk. Jelenleg mintegy húsz tagunk van, az összejöveteleken 8-12 érdeklődő vesz részt rendszeresen, ők számítanak a „kemény magnak”. Általában ilyenkor jut idő arra, hogy megbeszéljük, ki hol járt, milyen új szerzeményekkel rukkol elő, de emellett mindig vannak előadások is: egy szakköri tagunk felkészül és számítógépes prezentációval, képekkel illusztrálva bemutat egy-egy érdekes ásványt vagy éppen fosszíliát – mesélte Sturcz László.
Persze, a lelkes ásványgyűjtők együtt is rendszeresen tesznek kirándulásokat. A működő vagy már bezárt bányákban és ezek meddőhányóin igyekeznek a legszebb kristályokat, ásványokat begyűjteni.  Sturcz László azt mondja, ezzel egyfelől ismeretterjesztésre, másfelől pedig értékmegőrzésre törekednek.
A kör az utóbbi időszakban minden évben kiállításon mutatja be az Év ásványát a fehérvári ásványbörzén és A Szabadművelődés Házában. A Tolnai utcai Tagkönyvtárban most először szerepelnek.
 A Magyarhoni Földtani Társulat tavaly ősszel már negyedik alkalommal rendezte meg az Év ásványa és az Év ősmaradványa szavazást. A résztvevők a három jelöltből a galenitet választották 2019. győztes ásványának.   A galenit neve latin eredetű. Jelentése: ólomérc vagy folyékony ólom salakja. Sötétszürke, fémes fényű ólom-szulfid, a leggyakoribb ólomásvány, így az ólom előállítása szempontjából a legfontosabb érc. Jellemző rá, hogy kocka vagy oktaéder formában kristályosodik – a nagyobb, 2,5 centiméteres kristályok sem ritkák. Könnyen oxidálódik.
A galenit hevítéséhez nincs szükség magas hőmérsékletre. Ezen tulajdonságának köszönhetően valószínűleg a galenit volt az első, fémkinyerésre használt érc.  Manapság felhasználása széleskörű: többek között akkumulátorok, lövedékek, ólomtartalmú ötvözetek készülnek belőle, savtartályokat bélelnek vele, sugárvédelemre használják. Régebben a vízvezetékek csövét is ólomból készítették.  (Az ólom azonban veszélyes anyag. A szervezetbe bejutva mérgezést okozhat, ezért a vízvezetékeket ma már rézből, PVC-ből és más műanyagokból készítik.)
A galenit különlegessége, hogy gyakran több ezüstöt tartalmaz, mint a különböző helyekről származó ezüstércek. A rómaiak hatékonyan nyerték ki az ezüstöt az olvasztott ólomból, csakúgy, mint az ókori görögök.
Az Év ásványa 2019 szavazás első helyezettje a gyűjtők számára is rendkívül becses darab. Minden gyűjtemény egyik büszkesége lehet, hiszen különleges fémes csillogása és szabályos kristályszerkezete mindenkit lenyűgöz.
A Tolnai utcai kiállítással kapcsolatosan Sturcz László elmondta: a szakkör tagjai a birtokukban lévő legszebb galenit-változatokat mutatják majd be. Az ásványok között akad magyarországi lelőhelyről való, de a többség Európa különböző tájairól – például Bulgáriából, Erdélyből – származik.
--Fejér megyében két helyen is működött egykor ólomércbánya: Szabadbattyánban és Pátka—Szűzváron, bár az utóbbi bányában később a fluorit bányászatára tértek át, amit szintén a kohászat hasznosít, mint olvadáspontot csökkentő anyagot. Emellett az országban Gyöngyösorosziban is működött mélyszintű ólomércbánya. Manapság a legkülönlegesebb darabokra a gyűjtők már inkább ásványbörzéken, ásványkereskedőknél tesznek szert. A régi bányák rekultivációja már megtörtént vagy folyamatban van és a meddőhányókon manapság nehéz igazán szép formájú, nagyobb méretű kristályokra bukkanni – mondta Sturcz László. – Ilyenkor pedig felértékelődnek a régi ásványgyűjtők 20-30 évvel ezelőtt talált darabjai. A kör tagjai ezért tartják fontosnak, hogy bemutassák egy-egy ásvány szépségét, és megőrizzék az utókornak a legszebb darabokat.
A szakkörben nincs geológus, mindenki hobbiból foglalkozik az ásványokkal, rendszeresen bővíti ezzel kapcsolatos ismereteit. A Tolnai utcai Tagkönyvtárban július végéig mindegy harminc szebbnél szebb galenitot állítanak ki.   




További híreink

Farkas László képviselő előadása az utóbbi évek fejlesztéseiről


2019. szeptember 16.

Magyar mese - és mondavilág Paverpolba álmodva - Kiállítás

Megtekinthető:
2019. szeptember 28-ig.

Kiállítás a Székesfehérvári Ásványgyűjtők Baráti Körének gyűjteményéből

Megtekinthető:
2019. július 2-31. között

A kézműves szakkör tagjainak egy év alatt készült munkáiból

Megtekinhető:
2019. június 28-ig.

Író-olvasó találkozó Sándor Anikóval

2019. június 3. 15.30

Várjuk javaslataikat szeptemberi kosarunkba.

EFOP-3.7.3-16-2017-00106

Online elérhető adatbázis és e-könyvek

Filmes-téka

Könyvtármozi szakmai napok Székesfehérváron

forrás: Fehérvár Médiacentrum

Különleges kis grafikák a könyvtárban

forrás: Fehérvár Médiacentrum


További videók

Könyvajánló