Az algoritmus helyett a személyesség a könyvtárak nagy előnye
Manapság, amikor minden az online-ról szól, az Informatikai és Könyvtári Szövetség a Ceglédi Városi Könyvtárral közösen Offline könyvtári trendek címmel szervezett konferenciát a napokban. A jövőben ugyanis a személyesség lehet a könyvtárak legnagyobb előnye.
A Városházán, illetve a Ceglédi Városi Könyvtár különböző helyszínein rendezett esemény délelőtti előadássorozata három témából állt. Elsőként Dr. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, egyetemi adjunktus (Károli Gáspár Református Egyetem BTK) világított rá, hogy mennyi előnnyel jár a személyes találkozás, az, ha nem automatizált az olvasók kiszolgálása. A Személyesség újratöltve – a közösség ereje című előadás sokunknak tetszett, mivel ez hangsúlyozta ki legjobban a könyvtárak és a könyvtárosok munkáját. A digitális térhódítás mellett a könyvtáraknak nagyon fontos szerepük van, és ez a ceglédi rendezvényen is többször elhangzott. Az olvasók a személyes tájékoztatás, a közös beszélgetés és könyvajánlás miatt járnak hozzánk, nem pedig azért, hogy futószalag-szerűen kiadjuk és visszavegyük a kölcsönzött könyveket. Dr. Szvetelszky Zsuzsanna rávilágított: az online térben az algoritmusok tudják, hogy mit olvasunk, de azt nem, hogy az miért fontos nekünk. Ennek a kérdésnek a megválaszolása a könyvtáros feladata. A könyvtáros az, aki hidat képezhet az olvasó és az online tér között.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság kutatási szakértőjének, Dr. Papp János Tamás egyetemi adjunktusnak (Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK) a tájékozódásról és a félretájékoztatásról tartott előadásából az derült ki: a mesterséges intelligencia térhódításával, az egyre több közösségi médiafelület, hírportál megjelenésével még jobban felértékelődnek a megbízható, hiteles információforrások a „fake news”-okkal szemben. Ahhoz is adott tanácsokat, hogyan érdemes szűrni a sok felkínált információból, hírből. Illetve láthattuk, mennyire átalakult a sajtó, a média, a szerkesztők szerepe, és mennyire személyessé vált a hírfogyasztás.
Dr. Senkei-Kis Zoltán egyetemi adjunktus (Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK) Az offline olvasás előnyei az olvasáskutatás legújabb eredményeinek tükrében című előadásában hallhattunk például az olvasáskutatás több évszázados történetéről: a 18. századi szemmozgás-vizsgálatoktól kezdve a mai napig feltérképezés alatt álló viszonyról az olvasási szokásaink, szövegértési hatékonyságunk és az agyműködés között.
Prezentációjában az offline olvasás előnyeit is taglalta, összevetve az e-könyvekkel, ill. az internetfüggőség káros ingereivel. Mint megtudtuk, a produktívabb szövegértés annak köszönhető, hogy jobban elhelyezzük a szöveg tartalmát a mentális térben, elvégre mélyebb az agyi működés, mint az online felületek használatakor. Kitért a pozitív élettani hatásokra: a jobb, kiadósabb alvás annak folyománya, hogy csökkentjük a képernyő előtt töltött időt – tehát ez a digitális detox célravezető eszköze is. A papíralapú olvasás az emlékezeti teljesítőképességünket is karban tartja. Továbbá reálisabb lehet az énképünk, valamint fejleszti a reflektív, kritikai gondolkodásunkat az érzelmi bevonódásunk által.
Ha ellenkező álláspontot képviselünk, akkor is könnyedén meggyőzött volna mindannyiunkat, mivel a tudományos bemutatót személyes, emberi, néhol humoros köntösbe burkolta.
Sok ihletet lehetett meríteni a délutáni irodalomterápiás műhelymunkákból is.
A könyvtár igazgatónője, Kabdebó-Ladik Lívia tinédzsereknek tart foglalkozást heti rendszerességgel. Ez egy önismereti kör, amely során rövidebb szövegek, versek, novellák segítségével nyílnak meg a fiatalok az ifjúsági könyvtár klubhelyiségre emlékeztető termében. (A jövőben könyvtárunkban is szeretnénk hasonlót megvalósítani.) A ceglédi kör az irodalomterápia módszerén alapszik, amibe beletartozik a nyugodt légkör megteremtése, a kreatív önismereti játékok alkalmazása (pl. a Dixit társasjáték kártyáival való történetmesélés, asszociációs játékok), a nyitó és a záró rész. A foglalkozásvezető szerint nagyon is meg tudnak nyílni a fiatalok, csak megfelelően elszeparált helyet és lehetőséget, megfelelő szöveget kell biztosítani számukra. Ezúttal Rényi Ádám Ki vagyok én? című novelláját olvastuk, amely segítheti a megnyílást és a saját személyiség megismerését.
A felnőtteknek szóló olvasókör műhelyfoglalkozásán jó ötletekkel szolgált Székelyné Nagy Zsuzsanna. Magyar szakos tanárként, a ceglédi olvasókör vezetőjeként azt tartja különösen fontosnak, hogy közelebb hozza az olvasókhoz a kortárs irodalmat. Ennek egyik nagyszerű eszköze, ha a kiindulópont egy-egy klasszikus irodalmi példa, amelynek párdarabját olykor a kortárs irodalomban is megtaláljuk… A Palócföld című folyóirat felkérésére kortárs írók reflektáltak egy-egy Mikszáth-novellára, és megírták annak mai változatát. Az izgalmas kezdeményezés nyomán a folyóiratban jelent meg Tóth Krisztina: Tímár Zsófi muskátlija című novellája, amelynek klasszikus elődje Mikszáth Kálmán Tímár Zsófi özvegysége című elbeszélése. A Régieket megszólító kortárs novellák az olvasóklubban című műhelybeszélgetés ezt a két novellát állította a középpontba.
Érdekes volt összehasonlítani a két szöveget – elgondolkodni az írói eszközök különbözőségeiről, jellegzetességeiről éppúgy, mint a női viselkedésmintákról, a férfi-nő viszonyáról, a hűtlenség társadalmi megítéléséről – a két meglehetősen eltérő korszakban. Sokféle szempontot kaptunk a párba állított novellák olvasóköri „feldolgozásához”, egy-egy izgalmas beszélgetés kialakításához. A végkövetkeztetés persze, talán úgy foglalható össze: egyfelől jó újra rácsodálkozni Mikszáth különleges írásművészetének jellegzetességeire, ugyanakkor arra is, hogy a mai szerzők eszközei sem maradnak el a nagy elődökétől. Tóth Krisztina novellája nagyon is méltó, modern párdarabja a klasszikus Mikszáth-elbeszélésnek.
Az összefoglaló szerzői: Bokros Judit, Gombkötő Gina, Szepesiné Gallai Virág, Vajda Georgina
A júniusi továbbképzés témája a könyvtárak közösségi médiabeli megjelenése.
2025. június 2. (hétfő) 9:00
Interaktív várostörténeti pop up kiállítás Budapest európai nagyvárossá fejlődéséről.
Megtekinthető: 2025. május 5. és 30. között.
