Hírek, események

Erdély ásványai és kristálycsodái

Hol terem a bányavirág?

Különleges ásványok Nagybánya környékéről

gg

Erdélyi bányákból származó ásványokból, szépséges kristályokból látható kiállítás február 29-ig a Vörösmarty Mihály Könyvtár Tolnai utcai Tagkönyvtárában. A tárlaton Kovács Pál mutatja be gazdag gyűjteményének tetszetős, különleges darabjait. Kovács Pál a Kárpát-medence ásványait gyűjti. Hogy miért? A magyarázat egyszerű: több, mint húsz éve kezdett el foglalkozni az ásványokkal, mégpedig Kövecses-Varga Lajos – a siófoki ásványmúzeum létrehozójának – hatására. Mivel a mentora is a Kárpát-medencei kincsekre specializálódott, ezért aztán Kovács Pál érdeklődése is erre a területre koncentrálódott.

­ A gyűjteményem legnagyobb része Erdélyből származik, de a történelmi Magyarország más területeiről, például a Felvidékről is vannak ásványaim, no és természetesen a mai Magyarország bányavidékeiről is gyűjtöttem jó néhány darabot – meséli Kovács Pál. – Erdélyben különösen gazdag a vidék ásványokban, korábban is főleg a bányáiról volt híres ez a terület, no meg az erdőségeiről, a fakitermelésről. Komolyabb bányászat Erdélyben három vidéken folyt. Északon terül el Szatmár és Máramaros megye, amelynek bányászati központja Nagybánya. A környező bányákban alapvetően az ólom ércét, a galenitet és a cink ércét, a szfaleritet termelték ki, ezek mellett persze rezet, ezüstöt és aranyat is bányásztak, de lényegesen kisebb mennyiségben. Nagybánya alatt, az Erdélyi érchegységben elsősorban aranybányák működtek, a híres „aranyháromszög” közepén található Verespatak. (Sokan hallottak már Verespatakról, ahol egy kanadai cég húsz éve szeretné az aranyat kitermelni, csakhogy ezzel veszélyeztetné a települést, és a környezetet is, hiszen a természetet károsító cianidos eljárással lehet az aranyat gazdaságosan kinyerni.) Délebbre, a Bánátban, Temesvár alatt pedig nagy mennyiségben bányászták a vasércet. Vaskőt és Dognácskát persze, az ásványgyűjtők elsősorban az Európa-szerte híres gránátkristályairól ismeri: ebből is akad egy példány  a kiállításon.

Kovács Pál hozzáteszi, Nagybánya környékén 2007-ben zárt be az utolsó bánya. A környék tíz bányájára az volt a jellemző, hogy az érc mellett rengeteg kristály fejlődött ki: ezeket csak „bányavirágként” emlegetik. Már az elnevezés is gyönyörű – de egyáltalán nem véletlen, hiszen nagyon sok ásvány hasonlít a virágra. Kovács Pál ezt igazolhatja, hiszen a gyűjteményében szereplő kalcitok is igen erősen emlékeztetnek a krizantémra vagy az őszirózsára. A Tolnai utcai Tagkönyvtárban Kovács Pál most az erdélyi – főleg a Nagybányáról és vidékéről származó – ásványokból mutatja be a legérdekesebbeket, legszebbeket.

A már említett kalcitkristályok megjelenése hihetetlenül változatos – van, amelyik víztiszta, azaz úgy tűnik, mintha üvegből lenne, de nagyon sok hófehér kalcitkristály előkerült a vidéken, emellett pedig akad koromfekete is.

-- Vannak olyan bányák, ahol szabályos, kicsit rovátkolt felületű gömbökké álltak össze a kalcitkristályok. Ezek a gömbök is lehetnek fehérek, feketék egyaránt. Sőt, előfordult már, hogy olyan kalcitgömbre bukkantak, amelynek egyik fele fehér, a másik fele pedig fekete volt. A Nagybányai Ásványmúzeumnak sokáig egy efféle mészpát gömb volt a legfőbb vonzereje, látványossága. A hat és fél centi átmérőjű fekete-fehér gömb képe szerepelt a belépőjegyeken is. Ám ezt a világviszonylatban is különlegességnek számító ásványt néhány éve ellopták a múzeumból – meséli Kovács Pál, aki azt is elárulja, neki is van a gyűjteményében egy ilyen fekete-fehér gömbkalcit. Igaz, az ő féltett kincse lényegesen kisebb, mint az ásványmúzeumból eltűnt darab. A legnagyobb -- Nagybánya környéki -- bánya Kapnikbánya volt: onnan rengeteg bányavirág származik – megannyi formában. A sok-sok erdélyi ásványom között alig találni két teljesen egyforma megjelenésűt… Igaz, ha teljesen egyforma megjelenésű két ásvány, akkor az azt jelenti, hogy egy üregből kerültek elő a bányában. Rendszerint valamilyen kőzet zárja magába az ércet, amit úgy termelnek ki, hogy a kőzetbe belefúrnak, majd robbantják. A kőzetekben pedig különféle méretű üregek vannak – ezek falára nőnek a kristályok. Ezek a kristályok a bányászat szempontjából értéktelenek, mehetnek a meddőhányóra… Csakhogy már 50-60 évvel ezelőtt azt tapasztalták, hogy a szép, változatos kristályok érdeklődést keltenek, kelendőek – pénzt is lehet belőlük csinálni. Így aztán a bányászok ezeket kihozták a bányából: a főnökség kapta a legpompásabbakat, a többit pedig eladták, vagy eltették nehezebb napokra. A külföldi gyűjtők már a Ceaușescu-rendszerben is vásárolhattak és hivatalosan vihettek ki az országból ásványokat, a vám megfizetése után. Én magam is ezekből a hivatalosan áthozott kristályokból vásároltam aztán a gyűjteményem darabjait a különféle, magyarországi ásványbörzéken – mondja Kovács Pál.

Kovács Pál gazdag gyűjteményéhez képest persze a könyvtárban kevés a hely, de ő azt mondja, már 40-50 darab kisebb ásvány is megmutatja, hogy mitől lehet beleszeretni az ásványgyűjtés szép hobbijába. Fehér, üvegtiszta, szürke, sárgás, barnás, kékes árnyalatú képződményeket egyaránt láthat a látogató február végéig, de – ha már a színeknél tartunk –, Kovács Pál a hölgyek egyik nagy kedvencét, a rózsaszínű rodokrozitból, magyarul „málnapát”-ból is bemutat pár szép példányt: ez az ásvány a leggyakrabban Kapnikbányán fordult elő.

Videóriport a megnyitóról (forrás Fehérvár Médiacentrum):
Erdély

További híreink

Sasvári János László faszobrász munkáiból nyílik kiállítás Tolnai utcai Tagkönyvtárunkban.

2020. március 2.

 

Tolnai úti Tagkönyvtárunkban szépkorúaknak szervezünk fejlesztő foglalkozást

2020. február 26.

Kiállítás nyílt különleges ásványokból és kristályokból Tolnai utcai Tagkönyvtárunkban.

(Szöveges és mozgóképes beszámoló)

2020. február 4-29. Szöveg

A Fehérvári Kézművesek Egyesületének kiállítása.

2020. január 6-31.

Karácsonyi ajándékok készítése különböző tecnikák segítségével

2019. december 14.
 

Az én könyvtáram


A "Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek" című program országos hatókörű könyvtári projektje

Várjuk javaslataikat februári kosarunkba.

Online elérhető adatbázis és e-könyvek

Filmes-téka

Erdély ásványai és kristálycsodái

forrás: Fehérvár Médiacentrum

Minősített könyvtár a Vörösmarty

forrás: Fehérvár Médiacentrum

Fehérvártól a Balatonig

forrás: Fehérvár Médiacentrum


További videók

Könyvajánló

EFOP-3.7.3-16-2017-00106