Nagy siker lett az első regénye
Krusovszky Dénes lesz a vendég

A Fehérvári Ünnepi Könyvnapok rendezvényeként a 2019-es Libri közönségdíjas költő, író, Krusovszky Dénes lesz a Széna téri Tagkönyvtár vendége május 31-án, 17.30 órától.  A szerzővel Czinki Ferenc beszélget.

A mindössze 37 éves Krusovszky Dénesnek tavaly jelent meg Akik már nem leszünk sosem című első regénye, amellyel kiérdemelte a Libri közönségdíját.  Az 1983-ban született alkotó életműve azonban igencsak gazdag, nemzedékének egyik legjelentősebb költője. Már  középiskolásként,  1998 és 2000 között, háromszor nyert arany oklevelet vers kategóriában a sárvári Diákírók és Diákköltők Országos Találkozójának versenyén. Egyetemi tanulmányait 2000-ben kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakán, majd 2003-tól összehasonlító irodalomtudomány, 2004-től pedig esztétika szakon is a kar hallgatója volt.

Első verseskötete, Az összes nevem címmel 2006-ban jelent meg. 2008-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, illetve Junior Prima-díjat kapott magyar irodalom kategóriában. Majd 2009-ben napvilágot látott második verseskötete, Elromlani milyen címmel. 2010-ben Artisjus-díjat kapott. Harmadik verseskötete A felesleges part 2011-ben jelent meg, ami után 2012-ben munkásságáért József Attila-díjjal tüntették ki. Ezzel az egyike volt a legfiatalabb alkotóknak, akiket az utóbbi évtizedekben e rangos állami elismeréssel jutalmaztak. Ugyanebben az évben elnyerte az Örkény István drámaírói ösztöndíjat. 2013-ban a Mindenhol ott vagyok című gyermekverskötettel jelentkezett, és szintén 2013-ban Horváth Péter irodalmi ösztöndíjas lett. 2014-ben A fiúk országa címmel látott napvilágot novelláskötete, illetve Kíméletlen szentimentalizmus címmel megjelentek esszéi és kritikái.

2014-től alapító főszerkesztője a Versum külföldi költészettel és műfordítással foglalkozó online világirodalmi folyóiratnak. Tagja a József Attila Körnek  és a Szépírók Társaságának. Műfordítások is fűződnek a nevéhez, El Kazovszkij, Tony Mendez–Matt Baglio, Simon Armitage műveit ültette át magyarra.

Az „Akik már nem leszünk sosem” korokon, generációkon és országhatárokon átívelő történet. A regény nemcsak a személyes és a társadalmi emlékezetről, de a továbbélésről is szól. Arról, hogyan határozzák meg jelenünket a talán nem is ismert múltbeli történetek, és hogyan tudunk velük együtt felelős, szabad felnőtteké válni. Az öt fejezetből álló, pompás szerkezetű regény egymástól látszólag különálló szálakból építkezik és ezek a szálak egy ponton finoman egymásba kapcsolódnak.