Hírek, események

Kati néni, Mujkó és a többiek...
Hogyan született Kati néni?
Kocsis Balázs lesz a könyvtár vendége

gg, szz


Őt hívják, ha a vandálok rongálása miatt eltűnik a fekvő katona orra vagy ha szakszerűen restaurálni kell az egyházmegye birtokában lévő, festett fából készült Mária Magdolna szobrot, a magyar barokk művészet nagyszerű darabját. De neki köszönheti a megszépülést egyebek között Wathay Ferenc várkapitány, meg a Korsós lány. Ő varázsolta újjá József Attila szobrát a költő születésnapjára – és így tovább, folytathatnánk a sort: alig van olyan köztéri műemlék Székesfehérváron, amellyel ne került volna valamilyen kapcsolatba. Kocsis Balázs szobrász-restaurátor azonban nem csak a régi, híres fehérvári alkotások megmentője: maga is készít szobrokat, térplasztikákat.   A legnépszerűbb alkotása a libafertályt áruló, piacozó felsővárosi asszonyoknak emléket állító Kati néni szobor, amelynek orrát már fényesre simogatták a turisták, hiszen elterjedt: Kati néni orrának érintése szerencsét hoz. A városba látogatók nem hagyják el anélkül Székesfehérvárt, hogy ne fotózkodnának  a felsővárosi asszony figurájánál, a Liszt Ferenc utcában.  
A Vörösmarty Mihály Könyvtár Zsolt utcai Tagkönyvtárában március 28-án, 17 órakor Kocsis Balázs lesz a vendég. A beszélgetés feleleveníti, miként is született meg hajdanán közakarattal, gyűjtéssel Kati néni híres szobra, ami azóta is évről évre központi alakja a városi Katalin napnak. De ő készítette egykor az egyik kortárs művészeti fesztiválra Mujkót, az udvari bolondot, ami a Kossuth utca és a Vasvári utca kereszteződésében a levegőben lóg, és a városháza felé néz. Akkoriban volt némi vita, maradjon-e a szobor, ma pedig már hozzátartozik a városképhez.
A beszélgetésből az is kiderül majd, hogy Mujkónak technikai szempontból is sok hozadéka volt Kocsis Balázs számára, hiszen amikor az alkotó a Mujkó-szobrot csinálta, meg kellett tanulnia a rézzel bánni: hegeszteni, domborítani… Ez eltért azoktól a technikáktól, amikkel korábban foglalkozott, ám a munka közben nagyon megszerette az anyagot, a vele való foglalatosságot.  Ezután  a maga örömére készített egy  sorozatot, az  erdő, a mese, a különös lények, növények világáról, amit – igen rendhagyó módon --  a városhoz közeli kiserdőn, egy tisztáson mutatott be, és Hobót, azaz Földes Lászlót kérte, hogy nyissa meg a Mesél az erdő című egynapos, szabadtéri kiállítást.  Az esten arról is szó esik, hogy Hobóval   ennek révén került további munkakapcsolatba:  Kocsis Balázs kisplasztikái illusztrálták Hobo akkoriban megjelent kötetét, a Bolondvadászatot.  Kocsis Balázs kedvenc témái, figurái ugyanis a bolondok, bohócok, ripacsok és hasonló szereplők, ironikus, meseszerű-szürreális ábrázolásban.  Megformálta már Faludyt, de Hrabalt és macskáját, Kandúrkát is, külön sorozatot szentelt egyebek között az űrvilágnak, azaz a Hubble teleszkóp által nem fotózott galaxisoknak. Efféle játékos fantáziavilág megteremtésére is nagyon alkalmas a hegesztéses, galvanizálásos technika, amivel a Jókai utcában néhány évvel ezelőtt április elsejére készített egy domborművet, ami arról emlékezik meg: „Ebben a házban sem lakott 1912-1916 között Albert Einstein”
 Az esten természetesen szó esik erről a fricskáról, meg arról, mi mindennel foglalkozik a műtermében mostanában Kocsis Balázs.


További híreink

Író-olvasó találkozó Szabó Borbála írónővel
Beszélgetőtárs Gellén-Miklós Gábor

2019. június 6. 17.00

Kötetlen beszélgetés Kocsis Balázs szobrászművésszel

2019. március 28.


Ötleteljünk együtt!
Segítségünkre lesz Izinger Katalin művészettörténész

2018. november 21.


Dr. Czetz Balázs levéltár igazgató előadása

2018. október 25.
Közreműködik
az Érintő együttes

2018. szeptember 13.

Várjuk javaslataikat júniusi kosarunkba.

EFOP-3.7.3-16-2017-00106

Online elérhető adatbázis és e-könyvek

Könyvajánló