Könyvajánló: 2016. május

Pedagógiai Szakkönyvtár pedagógiai könyvajánlata
szülőknek és pedagógusoknak

Készítette: Erdősi Ilona
tájékoztató könyvtáros
2016.05.10.

 

Kocsis Gabriella

Szülősuli: együtt játszunk, együtt tanulunk!: fejlesztőpedagógia szülőknek, nagyszülőknek, nevelőknek. Budapest: Berkana Kft., 2015. 83 p.

ISBN 978-963-89237-3-8   fűzött

A szerző tizenöt éve foglalkozik fejlesztőpedagógiával, tanulási és magatartási problémákkal küzdő gyerekekkel. Ebben a könyvben sok év tapasztalataiból ad ízelítőt.

A kiadvány fejezeteinek felépítése a következő: Az adott fejezetben szereplő fogalmakat röviden, érthetően magyarázza, majd konkrétan leírja a játékokat, játékos fejlesztéseket.

Az első fejezet az iskolaérettséggel foglalkozik. A szakember felsorolja és értelmezi azokat a jellemzőket, amelyekkel az iskolába induló gyerekeknek rendelkezniük kell. A test arányai megváltoznak az óvodáskor végére, a törzs és a végtagok megnyúlnak, az első tejfogak kiesnek, amely már biztos jele a testi érettségnek. 6-7 éves korban az ideális testsúly 20 kg körül van. Az érzékszervek épsége az érzékelés pontosságát, így a tanulást is nagymértékben befolyásolja. Probléma esetén fontos a szakember felkeresése. A tiszta beszéd az olvasástanulás alapja. Problémás esetekben a logopédus segít. A laterális dominancia azt jelenti, hogy kiderült, hogy a gyermek a jobb vagy a bal végtagjait használja elsősorban. Ma már nem szokás balkezes gyereket átszoktatni jobbkezességre.A szabálytartás képessége teszi lehetővé a beilleszkedést és az együttműködési képességet. Fontos, hogy bizonyos szinten a kisiskolás képes legyen az önkiszolgálásra: öltözködés, kézmosás, étkezés, stb. terén. A tanuló csak fejlett feladattudattal képes belátni, hogy az iskolai kötelezettségek ellátása fontosabb, mint a játék. A kudarctűrés a tanulási folyamat velejárója, képesnek kell lenni egy iskolásnak, hogy újrakezdje, ha nem sikerült valami.

A második fejezetben a tanuláshoz szükséges háttértényezőkről, részképességekről olvashatunk. A szerző leírja az emlékezet fogalmát, a rövid és hosszú távú memória közötti különbséget. Emlékezetfejlesztést a következő játékokkal gyakorolhatunk: szópiramis, szólánc, játékok keresése, memory kártya. A játékokat példákkal együtt írja le a fejlesztőpedagógus.

Ezután a szerző a figyelem fogalmát tisztázza, majd játékos figyelemfejlesztést ajánl.

A gondolkodás fogalmának kifejtése után, olyan történetek elmesélését szorgalmazza, amelynek az elejét, az okát és a végét, a következményt a gyereknek kell kitalálnia.

A látásészlelés fejlesztésére a következő feladatokat ajánlja: keresni kell eltéréseket két kép között, kiszínezni a sok közül az azonos képeket, kiegészíteni egy rajzot.

A beszédészlelés leghatékonyabb módja a mesemondás, mesehallgatás, nem a mesefilm nézése.

Finommozgások fejlesztésére példa, hogy egy perc alatt ki tud legtöbbet lecsipkedni az újságpapírból.

Testséma és térirányok fejlesztésére egy-egy példa: jobb kezeddel fogjad meg a bal lábadat, bal kezeddel fogjad meg a jobb füledet!

Soralkotás és tájékozódás időben: napok, napszakok, hónapok, évszakok sorolása. Mondókával kombinálva könnyebben tanulható.

Soralkotás, tájékozódás térben: például egyenesen vagy körbe bizonyos sorrendben magokat teszünk egymásután: 3 borsó, 1 bab, 2 kukorica, 3 borsó, 1 bab, 2 kukorica.

A harmadik fejezetben a mozgásfejlődés és az idegrendszer érésének kapcsolatáról olvashatunk. Játékos mozgásfejlesztő gyakorlatok: négykézláb mászás, célba dobás, egyenes vonalon végighaladás, ugróiskola.

A negyedik fejezet az olvasás előkészítéséről szól. Kezdetben mondókák, népi gyermekdalok, majd a mesehallgatás a legfontosabb. A beszédészlelést a szótagolással, a szavak hangokra bontásával segíthetjük. Fontos feladat a szókincs fejlesztése is.

Az ötödik fejezetben az írás előkészítéséről olvashatunk. Ennek alapjai a helyes ceruzafogás, szem-kéz koordináció, iránykövetés, amelyet játékos vonalvezetés gyakorlásával segíthetünk: például rajzolj kerítést balról jobbra, rajzolj folyót balról jobbra! stb.

A hatodik fejezet a számolási készségek fejlesztését mutatja be, amely a számolást, a mennyiségfogalmat, a mennyiségállandóságot, a több, kevesebb, ugyanannyi, egyenlő fogalmának megismerését jelenti. Ezeket gombokkal, kavicsokkal, korongokkal, termésekkel logikai készlettel lehet játszani.

A hetedik fejezet az iskoláskorral foglalkozik. Ebben a részben a szerző felsorolja a konkrétan jelentkező problémákat, valamint a korrepetálás módjáról is olvashatunk.

A nyolcadik fejezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók problémáit mutatja be, kiemelve a beilleszkedési, a tanulási és a magatartási nehézségekkel (BTM) és a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek közötti különbséget.

A kilencedik fejezet a diszlexiáról, a diszgráfiáról, a diszkalkuliáról, a hiperaktivitásról és a figyelemzavarról szól. A szerző a könyvben az otthoni fejlesztéshez ad segítséget.

A tizedik fejezetben a szakszolgálatokról olvashatunk. Pszichológusokból, orvosokból, gyógypedagógusokból álló szakemberek csoportja ad szakvéleményt a problémás gyerekről. A szakvélemény konkrétan felsorolja a fejlesztésterületeit, az ezekhez szükséges óraszámokat és a fejlesztést végző szakember végzettségét (logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, stb.). A fejlesztés egyénre szabottan történik, amely egyéni vagy kiscsoportos formában valósulhat meg. A szakvélemény a tanuló számára könnyítéseket, mentességeket javasolhat, amelyeket a szülőknek az iskola igazgatójától kell kérnie a szakvéleményre alapozva.

A könyvet elsősorban szülőknek, nagyszülőknek ajánljuk, akik otthon játékos módon fejleszthetik gyermekeiket, hogy az iskolában jobban megállják a helyüket.

A könyv a következő könyvtárakban található meg: Központi Könyvtár, Zsolt utcai Tagkönyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár - III. Béla király tér.

 

Stein, Barbara

A Montessori általános iskola elméletben és gyakorlatban. Budapest: Saxum, 2015. 221 p.

ISBN 978-963-248-113-5   fűzött

Viszonylag kevés könyv jelent meg abban a témában, amely a Montessori általános iskola mai adaptációjával foglalkozik. A kiadvány pótolja ezt a hiányt. A német szerző műve a jelenlegi németországi Montessori általános iskolák elméletébe és gyakorlatába vezet be. A Montessori iskolák tanítói pedagógus végzettségük megszerzése után kétéves gyakorlat keretében szerzik meg a Montessori-diplomát.

Maria Montessori először műszaki tanulmányokat folytatott, majd orvosi diplomát szerzett. Később elmekórtani és pszichológiai vizsgálatokat végzett és értelmi fogyatékos gyerekeket fejlesztett. A velük végzett munka indította el azon az úton, hogy azzal foglalkozzon, hogyan érje el, hogy az átlagos gyerekek örömmel tanuljanak. Azt vallja: „legyél az, aki vagy és én ehhez foglak hozzásegíteni.”

A pedagógusnak támogatni kell, hogy a gyermek a célját saját tevékenységével érje el. Fontos tudni, mikor kell beavatkozni és mikor kell háttérben maradni a tanítónak. A szülők és a nevelők feladata, hogy olyan környezetet teremtsenek a gyereknek, amelyben életkoruknak megfelelően tudnak tevékenykedni. A szerző kiemeli, hogy a pedagógusnak tekintéllyel kell rendelkeznie, mert csak így fogadják el a tanulók az útmutatásait. A gyerekeknek a tanulás folyamán a csend megteremtésének gyakorlatát el kell sajátítaniuk. Ez 10-20 perc, amikor még a pedagógus sem beszél, hanem testbeszéddel fejezi ki magát vagy felírja, amit szeretne elérni. A csendben való tevékenység a tanulásba való elmélyülést szolgálja.

A Montessori iskolákban a szülők és pedagógusok közötti kapcsolat legfontosabb megnyilvánulási módja az azonos pedagógiai elvek szerinti nevelés.

Ezekben az iskolákban a Montessori óvodákhoz hasonlóan a korosztályok keverednek. Egy-egy osztályban legfeljebb 30 gyerek tanulhat. Ideálisnak a 24 főt tartják. Fogyatékos gyerekek is járhatnak ezekbe az osztályokban.

Az oktatásnak két formája van, a szabad tanulás és a kiegészítő oktatás.

A szabad tanulás során a tanulók különböző eszközökkel, sokrétűen, önállóan tudnak tevékenykedni. Az osztályterem nagy, a nyitott polcokon, szekrényekben olyan munkaeszközök állnak rendelkezésre, amelyek a tantárgyak elsajátítását szolgálják. Pl. aranygyöngy készlet, jegyjáték, dörzspapírbetűk, modellek, időszalagok, feladatkártyák, könyvek. A tanulók egyéni-, páros-, vagy csoportmunkában dolgoznak. Vannak, akik az asztaluknál tevékenykednek, mások a földön, egy szőnyegen.

A cél, hogy a gyermek tanulási kedve felébredjen és fenn is maradjon, valamint eredményekhez kell vezetnie a tanulási folyamatnak, hogy az oktatási cél megvalósuljon. A tanulási folyamat három részből áll: előkészítési, a nagy munka és a lecsengési szakasz. Az előkészítési szakaszban a pedagógus tanácsokkal, rávezetéssel segíti a tanulóknak kiválasztani mivel kellene foglalkoznia, az elmélyedés fázisában a tanító hagyja a gyerekeket nyugodtan dolgozni, ahol kell segít. A lecsengés fázisban az értékelés következik.

A szabad tanulás tantárgyai: anyanyelv, matematika, szaktantárgyak, idegen nyelv, művészet, zene, sport, hittan.

A szabad tanulás és az udvari játékszünet után következik a kiegészítő oktatás, amely részben a tantárgyakhoz kötődik, részben túlmutat azokon.

A tanítók minden gyerekről dokumentációt vezetnek, amelyről tájékoztatják a szülőket is. A számonkérés formája: szóbeli vagy írásbeli. Érdemjegyeket és írásbeli értékeléseket is adnak.

A kötet utolsó részében Maria Montessori életének rövid áttekintését, magyarul megjelent műveinek listáját olvashatjuk, majd válogatást a Montessori-pedagógiáról szóló magyar nyelvű szakirodalomból, valamint a Magyarországi Montessori Egyesület internetes elérhetőségét ismerhetjük meg. A könyv végén a magyarországi Montessori programú/jellegű iskolák felsorolása következik névvel, címmel, internetes elérhetőséggel. A kiadványt pedagógusoknak és a módszer iránt érdeklődő szülőknek ajánljuk.

A könyv az alábbi könyvtárakban található meg: Központi Könyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár - III. Béla király tér.

Lyubomirsky, Sonja

Hogyan legyünk boldogok?: életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben. Budapest: Ursus Libris, 2008. 444. p. (Emberközpontú pszichológia; 8.)

ISBN 978-963-9718-10-4  fűzött

A könyvet nem most adták ki, de az ebben leírtak mostanra jutottak el az iskolákba.

Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke és a magyarországi Boldogság Intézet vezetője Lyubomirsky könyve alapján dolgozta ki az internetről letölthető boldogságprogramot, amelyet már több mint tizenöt-ezren vettek igénybe. A programhoz sok pedagógus is csatlakozott és javasolták, hogy érdemes lenne kidolgoznia gyerekek számára is ezt a programot. Dezső Anita középiskolai tanár is részt vett a munkában: „2014-ben még csak óravázlatokat tettünk fel a honlapunkra, hogy bárki letölthesse, aztán elkészítettük a tankönyveket az alsó tagozatosok, a felsősök és a tizennégy-húszéves korosztály számára, és ma már létezik egy harmincórás akkreditált képzés is az érdeklődő pedagógusok számára, hogy felkészülten ismertessék meg a gyerekekkel Lyubomirsky boldogságfokozó módszereit. Bármelyik vidéki vagy budapesti iskola bekapcsolódhat a programba!” (Nők Lapja. 2016. 11. sz. 14-16. p.)

Ismerkedjünk meg a könyvvel! Ez a kiadvány azért ad többet, mint más hasonló, mert tudományos tényekkel, kísérletekkel bizonyítja, hogy a boldogság tanulható, és milyen lépéseket tehetünk a cél eléréséért.

Az első és második fejezet ismerteti a Hogyan legyünk boldogok? programalapjait. Ezekből a fejezetekből megtudhatjuk, hogyan tudjuk eldönteni, mitől leszünk boldogabbak, és mit tegyünk ennek érdekében. Arról is tudomást szerezhetünk, hogy miről hisszük csak, hogy boldogabbak leszünk általa.

A harmadik fejezetnek meghatározó szerepe van. Ebben a részben az olvasó kitölthet egy tesztet, amely jelzi, milyen stratégiák teszik hatékonyan boldogabbá. Így tudni fogja, hogy a tizenkét boldogságfokozó gyakorlatok közül, melyeket érdemes választania. Ezután következik a tizenkét boldogságfokozó gyakorlat ismertetése.

  1. számú boldogságfokozó gyakorlat: a hála kifejezése, amelyet lehet szóban és írásban is gyakorolni.
  2. számú boldogságfokozó gyakorlat: az optimizmus gyakorlása. Ilyenkor a lehető legjobb énünk jelenik meg olyan gyakorlatok során, amikor le kell írni, mi lesz velünk a legoptimálisabb esetben egy, öt vagy tíz év múlva. Ezek önbeteljesítő jóslatként is működhetnek.
  3. számú boldogságfokozó gyakorlat: a kényszeres gondolkodás (rágódás) és a társas összehasonlítgatás elkerülése. A rágódást elkerülhetjük a következő módokon: figyelemeltereléssel, „Állj!”-technika segítségével, csak napi 30 perc rágódás engedélyezett mindig ugyanabban az időben, beszélgessünk megértő emberekkel gondjainkról, írjuk le, rendszerezzük rágódásunk tárgyát.
  4. számú boldogságfokozó gyakorlat: a jó cselekedetek gyakorlása. Amikor másoknak segítünk, erősödik az önbizalmunk, megelégedettségi szintünk, hasznosságunk tudata.
  5. számú boldogságfokozó gyakorlat: a kapcsolatok ápolása. Ebben a részben tanácsokat kapunk a párkapcsolatok, a barátságok ápolásához.
  6. számú boldogságfokozó gyakorlat: dolgozzunk ki olyanstratégiákat, amelyek segítségével megbirkózunk a ránk váró nehézségekkel. Ebben a fejezetben a feszültségek, traumák megküzdési módjaival ismerkedhetünk meg.
  7. számú boldogságfokozó gyakorlat: megbocsájtás. A megbocsájtás legjobb hatással a megbocsájtóra van, mert sok negatív érzelemtől szabadul meg.
  8. számú boldogságfokozó gyakorlat: az áramlatélmény fokozása. Olyan tevékenység végzése, amelyet pusztán önmagáért végzünk, a tevékenység öröméért, elfeledve tért, időt, bút, bajt, csak örömet, erőt, hatékonyságot érzünk. Ez a flow vagy áramlatélmény.
  9. számú boldogságfokozó gyakorlat: apró örömök élvezete. Stratégiákat mutat be a szerző a pillanat élvezetének fokozására.
  10. számú boldogságfokozó gyakorlat: kötelezzük el magunkat a céljaink mellett. Ebben a fejezetben a pszichológus hat okot sorol fel, amiért érdemes elköteleződni egy adott cél mellett, valamint arról is ír, milyen célokat érdemes kitűzni.
  11. számú boldogságfokozó gyakorlat: vallásgyakorlás és spirituális élet. Több vizsgálat is kimutatta, hogy az aktív vallásgyakorlók általában hosszabb ideig élnek, még a betegek is, általában egészségesebbek, elégedettebbek az életükkel, jobban tudnak megküzdeni a válsághelyzetekkel és boldogabbak, mint a nem vallásos emberek. Ennek okait is megtudhatjuk.
  12. számú boldogságfokozó gyakorlat: törődjön a testével. Ennek formái a meditáció, a testmozgás, cselekedjen úgy, mint a boldog emberek! Olvashatunk arról, miért és hogyan meditáljunk, miért tesz boldoggá a sportolás, valamint, ha például mosolygunk, mint a boldog emberek, miért válunk ténylegesen is boldogabbá.

A tizedik fejezetben leírja a szerző azt az öt fontos dolgot, amely a tartós boldogság alapját képezik. Ezek a következők: pozitív érzelmek; optimális időzítés és változatosság; a társas támogatás; a motiváció; erőfeszítés és elköteleződés; a szokássá válás.

Az utolsó fejezetben a depresszióról, annak kezelési módjairól ír a pszichológus. Kiemeli a boldogságfokozó gyakorlatok hasznosságát a kezelésben.

A kiadványt név- és tárgymutató, a sorozatszerkesztő utószava zárja, valamint a szerzőről is olvashatunk néhány információt.

A könyv az alábbi könyvtárakban találhatók meg: Központi Könyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár - III. Béla király tér, Budai úti Tagkönyvtár, Cece, Felcsút, Ráckeresztúr, Sárszentmihály, Úrhida.

 

Az én könyvtáram


A "Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek" című program országos hatókörű könyvtári projektje

Várjuk javaslataikat decemberi kosarunkba.

Online elérhető adatbázis és e-könyvek

Filmes-téka

Olvasásmánia

forrás: Fehérvár Médiacentrum

Könyvtármozi szakmai napok Székesfehérváron

forrás: Fehérvár Médiacentrum

Különleges kisgrafikák a könyvtárban

forrás: Fehérvár Médiacentrum


További videók

Könyvajánló

EFOP-3.7.3-16-2017-00106