Könyvajánló: 2016. október

 

III. Béla király téri Tagkönyvtár pedagógiai könyvajánlata
szülőknek és pedagógusoknak

Készítette: Erdősi Ilona
tájékoztató könyvtáros
2016.10.19.

 

 

Stamer-Brandt, Petra

Kis méregzsákok: építsük le az agressziót – játékokkal. Budapest; Pécs: Dialóg Junior, 2015. 109 p.

ISBN 978-615-5376-23-8 fűzött

A szerző szociálpszichológus, szakíró, egyetemi oktató, továbbképzések vezetője és szervezési tanácsadó.

A könyvet a 3-10 éves korosztállyal foglalkozó óvónőknek, tanítóknak, fejlesztő pedagógusoknak és szülőknek írta.

Az agressziónak számos oka van, a szociálpszichológus kiemeli a mozgás jelentőségét, amelyből a mai gyerekek hiányt szenvednek, pedig a mozgás alkalmas az agresszió levezetésére. A játékok a felgyülemlett feszültség átalakításához nyújtanak hasznos segítséget. A gyakorlatok típusaik szerint vannak csoportosítva.

 

Elsőként a dühöngő gyerekek leszereléséhez ad hasznos megoldásokat a könyv. Ezek a gyakorlatok sok mozgással segítik az együttműködést, és a harag leépítését. Ilyen játék például a papírgalacsin-csata. A gyerekek újságpapírból labdácskákat gyűrögetnek. Már ez a tevékenység is képes leépíteni a belső feszültségeket, majd egymást dobálják a papírgalacsinokkal 3 percig. Így a teljes „gőzt” képesek lesznek kiengedni.

Hasonló hatása van a méregűző táncnak, amely során élénk zenére táncolnak a kicsik. A zene elhallgatásakor megállnak abban a pózban, amelyikben éppen vannak. Ez segít uralkodni magukon. Néhány másodperc múlva újra bekapcsolják a zenét és folytatódhat a felszabadult tánc.

A méregvödör játékban a vödröt dobként használhatják. Főzőkanállal alaposan elpüfölik, vagy bőgővödörként beledugják a fejüket a vödörbe és belekiabálnak, ordítanak a vödörbe. Hasonló célt szolgál a püfölőzsákis. Ezek a cselekvések nagyszerűen levezetik a feszültséget.

Az önbizalomépítő játékokkal azon kívül, hogy segítenek lenyugodni, a gyerekek tesztelik saját képességeiket, határaikat, megtanulják értékelni magukat. Ezeknél a gyakorlatoknál fel kell hívni a figyelmet, hogy óvatosan bánjanak egymással. Ilyen az eltolás játék: Ketten-ketten állnak szemben egymással a gyerekek összeérintik a tenyerüket, és próbálják eltolni egymást egy meghúzott vonalon túlra. Amennyiben egyiküknek kellemetlené válna a játék, azt mondja: állj!

Hasonló célt szolgál a tárgykereső játék. Például csillogó, puha, piros stb. tárgyakat keressenek, majd ezekből kiállítást készítsenek. Az önértékelésük mellett az együttműködő képességük is fejlődik.

A játékok újabb csoportja, amelyek során a gyerekek felfedezik, hogy győztesek és vesztesek nélkül is jó játszani, és hogy az együttműködés örömet okoz. Megtanulnak kölcsönösen segíteni egymásnak és elfogadni másokat. Ilyen játék az autómosó, amely során két gyerekcsoport egy utcát alkot, ők az „autómosó berendezés”. Az utolsó gyerek az „autó”, saját választása szerint elmondja milyen ő, mint autó. Bekerül a „mosóba” vagyis a gyerekek sorába, ahol sikálják. törölgetik, fújják, stb. A megtisztított „autó” a sor elejére a mosók közé kerül, hátulról másik gyerek lesz az új „autó”.

Egy ceruzával rajzolunk gyakorlat során két gyerek kap egy nagy ív papírt és közösen fogják a színes ceruzát. Együtt kell egy képet készíteniük. A közös élmény közelebb hozhatja egymáshoz a kicsiket.

A könyvben helyet kapnak olyan játékötletek is, amelyek segítik az érzelmek kinyilvánítását, a konfliktusmegoldásokat, a vitatkozás „technikáját”. Főleg 3-5 éveseknek ajánlja a szerző a nem-órát, amely során egy bizonyos ideig nemmel kell válaszolni. Ezt általában élvezi ez a korosztály, de megtanulják, hogy sokszor nem érdemes dacoskodni, és megtapasztalják, hogy mit érez a másik.

A vita a homokozóban játék során a bábokkal olyan jeleneteket játszik a felnőtt, amelyek során konfliktusba keverednek a bábok. A gyerekek feladata, hogy a bábokkal játszva megoldják a konfliktusokat.

A kötet végén olyan gyakorlatokról olvashatunk, amelyek segítik a nyugalom megteremtését, az ellazulást, a kikapcsolódást. Ilyen pl. a labdamasszázs. Az egyik gyerek a szőnyegen hasal, a másik óvatosan végiggörget a testén egy kis puha labdát. A fekvő kicsi megmondja, melyik testrészén van a labda. Ez a gyakorlat nem csupán ellazít, hanem a tudatos testérzékelést is segíti.

Az álom- és fantáziautazások segítik a gyerekeket megnyugodni, azáltal, hogy a pedagógus vagy szülő irányításával szép, nyugodt helyeken képzelik el magukat.

A kötet közel 150 játékát betűrendes játékmutatóban sorolja fel a szerző.

A könyv az alábbi könyvtárakban található meg: Központi Könyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár - III. Béla király tér, Budai úti Tagkönyvtár, Mészöly Géza utcaiTagkönyvtár, Baracs, Besnyő, Bodajk, Gánt, Pátka, Pázmánd, Ráckeresztúr, Sárszentágota, Sárkeresztes, Sukoró, Szabadegyháza, Tác, Vértesacsa, Vértesboglár.

 

Mező Katalin

Kreativitás és élménypedagógia. Debrecen: Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület, 2015. 160 p.

ISBN 978-615-5267-07-9 fűzött

A szerző célja, hogy megismertesse a pedagógusokkal és a pedagógusképzésben tanuló hallgatókkal az élménypedagógia és a kreativitás kapcsolatát. Magyarországon iskolai kereteken belül egyedül csak az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tantervének egy része épül az élménypedagógiára. A szerző ezért tartja fontosnak, hogy mind több pedagógus megismerje és alkalmazza munkája során ezt a módszert. Az élménypedagógia biztosítani kívánja az élményeket és az élményt jelentő tanulás lehetőségét, amely magával vonja kreativitás fejlődését is.

A mű első részében a kreativitásról olvashatunk. A kreativitást többen, többféleképpen definiálták. Tágabb értelemben alkotóképességet jelent, de vizsgálható a környezet, a produktum, az alkotó folyamat és a kreatív személy aspektusából is. A kreativitás fejleszthető, ehhez azonban szükség van a kreativitás-ösztönzők meglétére.

A kreatív iskolák legfőbb jellemzői az ingergazdag tanulási környezet, amely a kíváncsiság, a fantázia és a pedagógiai varázslat hármasát helyezi előtérbe, tehát élményeket nyújt. Az élmény az egyénen belül lezajló lelki történés, amely erős érzelmi töltéssel jár, magába foglalja a megtapasztalást, a vágyak beteljesülését, kipróbálását. A csúcsélmény az önmegvalósítás, a legnagyobb boldogság és a beteljesülés pillanata. Maslow szerint csúcsélményhez vezetnek a művészetek, a természet, a kreatív munka, a zene, a tudományos ismeretek, az önmegvalósítás megélése is. Az egyén önmagát pozitívabban éli meg, életét értékesnek, értelmesnek érzi, és ismételten át akarja élni ezeket a tapasztalatokat.

A könyv második részében az élménypedagógiával foglalkozik a szerző.

Tapasztalatok mutatják, hogy minél több élményhez kapcsolódik a tanulás, annál biztosabb, hogy az ismeretek hosszú távon rögzülnek.

Az élménypedagógia gyökerei a 17. századra nyúlnak vissza. Comenius az Orbispictusban már több élményalapú módszert sorolt fel: a szemléltetést, a gondolkodásra nevelést és a drámajátékot.

Néhány évtized múlva Rousseau azt írja: a tanuló „ne tanulja a tudományt, hanem találja fel”.

Rudolf Steiner által képviselt Waldorf-pedagógia egyes elemei szintén az élménypedagógián alapulnak.

Az élménypedagógiaként aposztrofált oktatás a 20. században kezdett kibontakozni, amelynek alapjait Robert Baden Powell fektette le, a cserkészcsapatok megalapításával. Programjai között megtalálható volt a dzsungelfelfedezés, a táborozás, a katonás tevékenységek, a felderítés, a harci játékok, amelyek tökéletesen illeszkedtek a serdülő fiúk érdeklődéséhez, és számos élményt nyújtottak számukra. Powell utolsó levelében ezt írja: „Ám az igazi boldogságot csak a másoknak nyújtott boldogság által érhetitek el. Igyekezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint ahogy találtátok.” Ez a gondolat most sem vesztett aktualitásából.

Az első publikált élménypedagógiai könyv John Dewey nevéhez fűződik, aki a tapasztalást, a kísérletezést és a szabadság szerepét hangsúlyozta a tanítás-tanulás folyamatában.

Az élménypedagógia definiálása Hoover és Whitehead szerint: „Élményszerű tanulás áll fenn, amikor egy tanulási helyzetben a személy értelmi, érzelmi és viselkedéses folyamatokon keresztül ismereteket, készségeket és/vagy magatartásokat sajátít el, jellemzően magas szintű aktív részvétel révén.”

McElhaney bővítette a fogalmat és kiterjesztette az iskolán kívüli környezetre is.

Kurt Hahn 10 alapelvet fogalmazott meg az élményalapú tanulás megközelítésére vonatkozóan: az önfelfedezés elsőbbsége; csodálatos ötletek; tanulás felelőssége, empátia és gondoskodás; siker és kudarc; együttműködés és verseny; sokszínűség és befogadás; természeti világ; magány és reflexió; szolgálat és együttérzés. Ezeket a szerző részletesen kifejti és magyarázza.

A norfolki Élménypedagógiai Egyesület 1998-as Konferenciájának résztvevői összeállították az élménypedagógia alapköveit. Ezek a következők: szándék; felkészültség és tervezés; hitelesség; reflexió; irányok és képzés; ellenőrzés és folyamatos fejlesztés; felmérés és értékelés, amelyekről bővebben is olvashatunk a kiadványban.

Az élménypedagógia hatással van a tanuló komfortzónájának bővülésére, bátorságának növekedésére, a boldogság, az érzelmi jóllét fokozására.

A könyv írója több példát ismertet a nemzetközi élménypedagógiai programok közül. Hazánkban az élménypedagógia az Alternatív Közgazdasági Gimnázium kivételével iskolán kívüli tevékenységek során valósul meg. Például: Bátor Tábor, Gyermekek Háza.

 

A kötet harmadik részében a szerző a kreativitás fejlesztésével foglalkozik az élménypedagógia keretében.

Ez történhet outdoor programokban, amelyekben a tanulási tevékenység a szabadban történik. Ilyenek a kreativitásfejlesztés kalandoktatás során, kalandpihenés keretében, turizmus során, expedíciós tanuláskor, kihívások iskolája keretében, erdei iskolában, zoopedagógiai, múzeumpedagógiai foglalkozásokon, cserkészmozgalomban.

Az élményalapú kreativitásfejlesztés történhet indoor vagy intézményes keretek között is. Ezek közé tartózik a projekt-, a probléma-, a dizájn-, a kutatásalapú, és a felfedeztető tanulás.

A könyv külön foglalkozik a tanításművészettel, valamint a drámapedagógiával is.

Végül a szerző ismerteti az”IPOO-MIX-V”, a kreatív élményeket biztosító nevelési-oktatási keretterv vázlat jellemzőit, és a mellékletben több ilyen konkrét vázlatot is bemutat.

A kötet gazdag irodalomjegyzéke a téma alaposabb megismerését segíti elő.

A könyv megtalálható a Pedagógiai Szakkönyvtárban - III.Béla király tér és Mezőkomáromban.

 

Gottman, John – DeClaire, Joan

Gyerekek érzelmi intelligenciája: nevelés szívvel-lélekkel. Budapest: Jaffa, 2016. 302 p. (Szülők könyvtára)

ISBN 978-615-5609-13-8 fűzött

Mióta megjelent Goleman, Daniel: Érzelmi intelligencia című könyve, már nem csupán sejtjük, hanem tudományos alapokon bizonyítva tudjuk, hogy az „életbe való beválás”, a siker, az eredményes, boldog élet nem az értelmi, hanem az érzelmi intelligenciától függ elsősorban. Gottman könyve arról szól, hogyan fejlesszük a gyermek érzelmi intelligenciáját.

A szerzők kutatócsoportja egy évtizeden át vizsgálta a gyerek-szülő kapcsolatokat. A szeretet önmagában nem elég, az a fontos, hogy a szülő hogyan viselkedik, ha a gyerek szomorú, ijedt vagy dühös. Amikor a szülő együttérzést, a megértést mutatja ezekben az esetekben vagy segítséget nyújt, hogy megbirkózzon a  problémával, a bizalom és a szeretet hídját építi ki kettőjük között. Azok a szülők, akik így viselkedtek, öt egyszerű dolgot csináltak, amelyet a szerzők összefoglalóan érzelmi fejlesztésnek neveztek el.

A kutatás végén a szakemberek megállapították, hogy azok a gyerekek, akiknél ezt a módszert alkalmazták, érzelmileg intelligens emberekké váltak. Jobban tudták kezelni saját érzelmeiket, képesek voltak kontrolálni magukat, gyorsabban lehiggadtak, ha valami felzaklatta őket, jobban tudtak koncentrálni, könnyebben alakítottak ki kapcsolatokat, jól működtek együtt másokkal, empátiás képességük fejlettebb volt.

A szerzők fontosnak tartják, hogy a szülők megállapítsák saját nevelési stílusukat, amelyez egy tesztsor kitöltése ad segítséget. Ez alapján a pszichológus négy szülői stílust jellemez: elutasító, helytelenítő, Laissez-faire és érzelmi fejlesztő stílust.

Érdemes egy másik tesztet is kitölteniük a szülőknek, amely megmutatja, hogy saját érzelmeiket, ezek közül is a haragot, a szomorúságot hogyan kezelik. A teszt kitöltése után sokakban felmerülhet, hogy saját maguknak is dolgozniuk kell érzelmi tudatosságukon. Ezekhez megfelelő módszereket sorolnak fel a szerzők.

Ezután következhet a gyermek érzelmi fejlesztése, amely öt lépésből áll:

  1. A szülőknek tisztában kell lenniük gyermekük érzéseivel.
  2. Igyekezzenek szorosabb kapcsolatba kerülni hozzájuk érzelmi szempontból úgy, hogy megtanítsák közben valami fontos dologra.
  3. A gyereket hallgassák végig együttérzően, ismerjék el érzései jogosságát.
  4. Segítsenek, hogy a gyermek meg tudja nevezni az érzéseit.
  5. Jelöljék ki a határokat, miközben segítenek megoldani a problémát.

A gyerek lehet dühös, szomorú, ijedt, lehetnek érzései, de nem mindegy hogyan fejezi ki, hogyan viselkedik, ezt meg kell tanítani neki. A problémák megoldásánál bátorítsuk a gyereket, hogy saját ötleteket mondjon, amely hatásos, de megfelelő határok között legyen. Hatékony a szerepjáték, főleg kisgyerekek esetében, bábúkkal eljátszani a szituációkat. Amikor a gyerekkel fontolóra vesszük a megoldási javaslatokat, a szülő tegye fel ezeket a kérdéseket: Ez a megoldás igazságos, biztonságos, működni fog? Hogyan fogod érezni magad tőle? Mások hogyan fogják érezni magukat?

A könyv következő részében a szakemberek kiegészítő stratégiákat mutatnak be részletesen, majd leírják azt is, amikor az érzelmi fejlesztést el kell halasztani. Például kevés az idő, mások is jelen vannak, a szülő túl ideges vagy fáradt, amikor „színlel” a gyerek vagy komoly viselkedési problémáról van szó.

A kötetből megismerhetjük milyen hatással van a házasság és a válás a gyermekre.

Válás esetén fontos, hogy a gyerekek körül alakuljon ki egy érzelmi, támogató hálózat, amelynek tagjai lehetnek nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, tanárok, barátok szülei, olyan személyek, akikben megbíznak a gyerekek.

Külön fejezet foglalkozik az apák szerepével. Fontos kitétel, hogy nem mindegy milyen az apa. A gyerek életére jó hatással van egy érzelmileg jelen levő, megerősítő apa, aki vigaszt is tud nyújtani. Azonban hatalmas károkat okoz egy bántalmazó, megalázó, kritizáló rideg apa. A jó apák a kortársi kapcsolatokban és az iskolai előmenetelben tudnak jól motiválni. Fontos, hogy az apák a gyerek gondozásában, nevelésében már csecsemőkortól vegyenek részt.

Az utolsó részben az érzelmi fejlesztést a gyermek életkorához igazítva vizsgálja csecsemőkortól a kamaszkorig.

A kiadvány névmutatóval és jegyzetekkel zárul.

A könyvet elsősorban szülőknek ajánljuk, de pedagógusoknak is hasznos útmutatást ad az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez.

A könyv az alábbi könyvtárakban találhatók meg: Központi Könyvtár, Széna téri Tagkönyvtár, Budai úti Tagkönyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár - III. Béla király tér

 

 

 

 

 

Az én könyvtáram


A "Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek" című program országos hatókörű könyvtári projektje

Várjuk javaslataikat decemberi kosarunkba.

Online elérhető adatbázis és e-könyvek

Filmes-téka

Olvasásmánia

forrás: Fehérvár Médiacentrum

Könyvtármozi szakmai napok Székesfehérváron

forrás: Fehérvár Médiacentrum

Különleges kisgrafikák a könyvtárban

forrás: Fehérvár Médiacentrum


További videók

Könyvajánló

EFOP-3.7.3-16-2017-00106