TOVÁBBI AJÁNLÓK
Luis Bunuel: Utolsó leheletem
A neves szürrealista spanyol filmes önéletrajza a műfaj egyik legegyedibb és legszórakoztatóbb alkotása: a szerző szikrázó szellemeséggel tekint vissza az életére, nem annyira kronológiai sorrendben, hanem inkább tematikai csoportosítás szerint rendezve az eseményeket. Kiderül, hogy konzervatív spanyol neveltetése után hogyan találkozik Párizsban a huszadik század forrongó művészetével, García Lorcával és Salvador Dalival, Aragonnal és Tzarával, miképp formálja ez át világlátását, hogyan csatlakozik a szürrealista mozgalomhoz, majd hogyan dolgozik együtt a modern filmművészet nagyjaival, mint René Clair vagy Chaplin. Részletesen kitér rá, hogyan készítette Dalival együtt első rövidfilmjét, a mindmáig sokkoló Az andalúziai kutyát, ami a szürrealizmus mintadarabja – de avantgárd gyökereihez idős korában is hű maradt. A filmekről való beszéd közben az olvasó a filmkészítés titkaiba is beleláthat, de megtanulhatja a tökéletes martini elkészítésének receptjét is. – forrás: moly.hu
Kapcsolódó film:
A nap szépe (1967): főszerepben Catherine Deneuve, Jean Sorel, Michel Piccoli.
Séverine Serizy szép, fiatal háziasszony Párizsban, akinek a férje, Pierre, híres orvos, kórházban dolgozik. A házaspár szereti egymást, boldogan élnek, ám Séverine-nek különös álmai vannak, melyekben rendszeresen kikötözik, megverik, megalázzák – világos, hogy a fiatalasszony mazochista. Mindezt titkolja, egészen addig, amíg egy közös ismerősük – Henri – meg nem sejti a nő elfojtott vágyait. Henri egy luxus-bordélyházat ajánl Séverine-nek, ahol úgymond "eltöltheti az időt".
Mint ahogy a legtöbb Buñuel-filmben, itt is találkozhatunk szürrealista elemekkel, ha nem is olyan meghatározó módon, mint más munkáiban. Mindezen túl a film markáns módon jeleníti meg a rendező visszatérő témáit, mint például a szexuális elfojtás, a vallással való ambivalens viszony, vagy az indokolatlan kegyetlenség. – forrás: wikipedia.hu
Grób László: Az amerikai film noir története
Grób László kötete egy jellegzetesen amerikai műfajt mutat be az olvasóknak: ezek a hollywoodi stúdiórendszerben készült, rendszerint sötét hangulatú, erőszakos, éjszakában és esőben ázó alkotások az 1940-es és 60-as évek eleje között együtt fejlődtek a korabeli kriimiirodalom (pl. Raymond Chandler) műveivel. A könyv foglalkozik a műfaj 30-as évekbeli kialakulásával, végigvezet a legjelentősebb alkotásokon (mint például A máltai sólyom, ami a műfaj első reprezentáns darabja), bemutatja a legfontosabb alkotókat és színészeket (Billy Wilder, John Huston, Orson Welles, Elia Kazan, James Cagney, Burt Lancaster, Humphrey Bogart, Lauren Bacall), végül a műfaj 50-es évekbeli hanyatlására is kitér.
Kapcsolódó film:
Bizalmas jelentés (Mr. Arkadin) (1955): rendezte: Orson Welles. Főszerepben: Orson Welles, Paola Mori, Patricia Medina, Robert Arden (Guy van Stratten szerepében).
A nápolyi kikötőben egy férfi késsel a hátában két nevet suttog Van Stratten barátnőjének. A haldokló szerint milliókat kereshetnek, ha egy bizonyos Mr. Arkadin meghallja, hogy mindent tudnak. A rejtélyes milliomos, a fél világot birtokló Mr. Arkadin amnéziára hivatkozva nagy összeget ajánl fel Van Strattenek, ha az kideríti származását. Különös emberi játszma veszi kezdetét, melyben üldöző és üldözött szerepe állandóan felcserélődik, a sötét titok napfényre kerüléséért pedig emberi életekkel kell fizetni. – forrás: kritikustomeg.org
Ian Nathan: Quentin Tarantino – Hollywood brigantija
Quentin Tarantino nevét már minden bizonnyal hallotta a filmrajongók többége; egyedi, újító szellemű művészetéről már számos elemzés és könyv született. Ezek közül a legújabb Ian Nathan munkája. A szerző alaposan körbejárja témáját: „sorra veszi a korai forgatókönyveket (Tiszta románc, Született gyilkosok), az átütő sikert arató első rendezést, a Kutyaszorítóbant, majd a korszakalkotó mesterművet, a Ponyvaregényt. Nem maradnak el a további meghatározó művek, mint a Kill Bill első és második része, a Becstelen brigantyk, a Django elszabadul, vagy a legutóbbi opusz, a Volt egyszer egy… Hollywood. A kultikus filmek fotóival és a színfalak mögötti felvételekkel gazdagon illusztrált kötet bemutatja Quentin Tarantino sajátos stílusának születését, ihletének forrásait és kedvenc színészeivel kialakított szoros együttműködését is.” – forrás: moly.hu
Kapcsolódó film:
Ponyvaregény (1993): főszerepben: John Travolta, Samuel L. Jackson, Uma Thurman, Bruce Willis.
Tarantino talán legismertebb filmje felrúgja az egyenes vonalú narratíva konvencióit: több történetszál fonódik egybe nem kronologikus módon. A bonyolult szerkezetű moziban az egyik szál két gengszter (John Travolta, Samuel L. Jackson) kalandjait követi nyomon, a másik egy kiöregedőben lévő bokszolóit, akinek el kellene veszítenie a soron következő meccsét (Bruce Willis), míg a kerettörténet egy piti bűnöző párocskát mutat be, akik egy éttermet akarnak kirabolni. Az események mozaikja a cselekmény végére áll csak össze. A film 1994-ben elnyerte a cannes-i filmfesztivál fődíját, az Arany Pálmát, és azóta kultikus státuszba emelkedett.
Sára Sándor: Sára Sándor 1933 – 2019
Sára Sándor a magyar film emblematikus alakja, alkotója: operatőre és rendezője volt. Ez a díszes kiállítású, képekkel gazdagon illusztrált, vaskos kötet, melyet Pintér Judit szerkesztett, végigveszi a művész szerteágazó pályáját, amelybe a különböző filmművészeti vagy fotós alkotások létrehozása mellé a szervezőmunka is belefért: nélküle nem létezne például a Duna Televízió. Sára Sándor „életét és művészetét az igazság keresésének és feltárásának igénye, valamint a mindenkori alávetettek iránti szolidaritás vezérelte. Az életmű legfontosabb pontjait összefogó reprezentatív album méltó emléket kíván állítani a sokoldalú – rendező, operatőr, fotós, tévéigazgató – művésznek.” – forrás: moly.hu
Kapcsolódó film:
80 huszár főszerepben: Dózsa László, Madaras József, Cserhalmi György, Tordy Géza.
A film a Lenkey-huszárszázad történetének alapján állít emléket az 1848-49-es forradalom- és szabadságharcnak. A cselekmény szerint 1848 tavaszán egy lengyel kisvárosban állomásozik Paál Farkas kapitány huszárszázada. A magyarok közül az egyik közkatona szökni próbál, hogy visszatérjen a szülőfalujába. Elfogják, visszahozzák, és a császári tábornok parancsára a város főterén nyilvánosan megvesszőzik. A brutális büntetés a lengyelekből először tiltakozást majd lázadást vált ki. A huszárcsapatot büntetésből Prága környékére akarják helyezni. Az osztrák kötelékhez tartozó egység tagjai ekkor a tiltás ellenére megszöknek és hazaindulnak. A szökevények útja kalandos: harcot kell vívniuk az út nehézségeivel: a természettel, a kiszolgáltatottsággal, az éhséggel, a gyávasággal; az őket üldöző ellenséges túlerővel, és vár rájuk a birodalom retorziója is. – forrás: wikipedia.hu
