Könyvajánló: 2015. szeptember

 
Pedagógiai Szakkönyvtár pedagógiai könyvajánlata
szülőknek és pedagógusoknak

Készítette: Erdősi Ilona
tájékoztató könyvtáros
2015.09.01.

Feldmár András

Hogyan lesz a gyerekből felnőtt? Budapest: HVG Kiadó, 2014. 124 p.

ISBN 978-615-5281-1-16-7   fűzöt

Feldmár András Magyarországról származó Kanadában élő pszichológus. Ma már egyre több előadást tart itthon a Feldmár Intézet szervezésében. Pszichológiai elméletének lényege, hogy a környezeti hatások az elsődlegesek a problémák létrejöttében. Kiemeli a megfelelő kommunikáció hatását a terápiákban. A Hogyan lesz a gyerekből felnőtt? című könyvében arról ír, hogy milyen fontos a szülők, elsősorban az anya szerepe, és hogy szeretettel várják-e a gyermeket? Véleménye szerint már a magzati korból is hozunk emlékképeket, érzéseket, amelyek befolyásolják életünk alakulását. Születés után is fontos, hogy a csecsemő érezze az őt körülvevők szeretetét, mert csak így érzi magát biztonságban. A szerző legfontosabb nevelési elve, hogy a gyermeket soha ne szégyenítsük meg, ne alázzuk meg, ha nem megfelelően viselkedett. Sőt nem szabad hagyni, hogy ezt más tegye vele. A gyereknek szüksége van arra, hogy elmondhassa mi történt vele és ekkor segíteni kell rajta.

A könyv felépítésére jellemző, hogy a pszichológusnak kérdéseket tesznek fel és ezekre válaszol. Elsősorban saját gyerekeinek neveléséből hoz példákat, ezáltal teszi szemléletessé és személyessé mondanivalóját. Arra a kérdésre, hogy mi a teendő, ha éjszaka felébred a gyerek és a szüleit sem hagyja aludni, a válasza a következő: Amikor a gyerek éjjel felébred és sír, akkor nem a szüleit akarja manipulálni, hanem mert fél, fáj valamije, valami gondja van. Ilyenkor vele kell lenni és megnyugtatni.

Mit lehet csinálni, ha gyerek rendetlen, szétszórja a holmiját? A pszichológus gyerekei rendetlenségét Virginia Satir családterapeuta tanácsa szerint orvosolta. Ez a „vasárnapi doboz” módszer. Ehhez egy egyszerű zárható fadoboz szükséges. Mindennap este körbejárták a lakást, és ami nem volt a helyén, a dobozba került. Legközelebb csak vasárnap lehetett kivenni a tárgyakat. Ez akkor működik, ha a szülőkre is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a gyerekekre. Például, ha apa hagyta ott kedvenc tollát, ahol semmi keresnivalója nincs, az ő tolla is bekerült a dobozba.

A pszichológustól megkérdezték hogyan lehet átadni az élettapasztalatot az utódnak? A szakember véleménye, hogy mindenki saját tapasztalatból tanul legjobban. A szülőnek bátorítani kell a gyereket, hogy élményeket szerezzen. A szülő dolga, hogy a biztonsági háló szerepét betöltse.

A szerző úgy gondolja, hogy a „hétvégi apukák” nem tudnak elég eredményesen nevelni, hatásuk sokkal kisebb, mint az anyáké, akikkel sokkal több időt töltenek el a gyerekek.

A kamaszok nevelésével kapcsolatban az a véleménye, hogy fel kell idézni saját kamaszkorunkat és együtt kell érezni a fiatallal. Ne tegyünk fel kérdéseket, ha nem akarjuk, hogy hazudjanak. Ne mondjuk, hogy „ugye megmondtam”, hanem azt „mit segíthetek most?” A pszichológus szerint, ha nem akarjuk, hogy a gyerek valaminek a rabjává váljon, ki kell alakítani valami olyan tevékenységet, ami az adott dolognál érdekesebb. A szerző úgy gondolja, hogy egy fiúból akkor válik férfi, ha talál egy olyan férfit, akit tisztel, akire felnéz és idővel az eszménykép is elismeri őt. A felnőttség legfontosabb kritériuma a felelősségvállalás.

A szakember kiemeli,hogy a családalapításnál sok problémát okoz, hogy a lány általában a saját családját akarja mintának, a fiú szintén a saját családját, ami sok konfliktushoz vezet.

 A megoldás, hogy közösen beszéljék meg, hogy egy új családot hoznak létre, ami sem a lány, sem a fiú családjának nem modellje. Így sikeresebb lehet a házasság.

A könyvben még számtalan problémáról és megoldási javaslatairól olvashatunk.

A kiadványt az ajánlott irodalom jegyzéke zárja.
A könyv a következő könyvtárakban található meg: III. Béla király téri Tagkönyvtár, Központi Könyvtár, Széna téri Tagkönyvtár, Tolnai utcai Tagkönyvtár, Alap, Cece, Baracs, Jenő, Kisapostag, Ráckeresztúr, Vajta.

 

Kónya Zoltán

Lélek az iskolában : problémák és erőforrások A-Z. Kolozsvár :KOMP-Press, 2014. 318 p. Bibliogr. a szócikkek végén.
ISBN 978-973-16960-3  fűzött

Kónya Zoltán gyermekorvos és családterapeuta betűrendben sorolja fel a gyermek- és kamaszkor leggyakoribb lelki, viselkedési és kapcsolati gondjait. Ezek a következők : alvással kapcsolatos problémák, autizmus, dadogás, depresszió, diszlexia, dohányzás, éjszakai ágybavizelés, elhanyagolt gyermekek, elmebetegség a családban, erőszak a családban, értelmi fogyatékosság, evéssel kapcsolatos problémák, féltékenység, fiatalkori bűnözés, figyelemhiány és hiperaktivitás, haláleset a családban, homofóbia, iskolafóbia, kamaszkor, képernyők, kiégés/tanáré, diáké/, konfliktus, öngyilkos és önkárosító magatartás, szorongás, tehetséges gyermekek sajátos problémái, testi panasz lelki háttérrel, tikkelés, Tourette-szindróma, túlterhelt gyermekek, unalom,válás, válogató némaság, viselkedési problémák, zaklatás az iskolában.

Az ismertetések általában 8-18 oldal terjedelműek, és a lényeget emelik ki. A szerző először az általános tudnivalókat, jellegzetességeket írja le, majd a problémát az iskola szempontjából vizsgálja, ezután a tennivalókat, megoldási javaslatokat ajánl, ezt követően az adott témához kapcsolódó más problémákat sorolja fel, végül a szakirodalom felsorolása következik, amelynek jelentős hányada angol nyelvű. A második részben a könyv írója az erőforrásokat, hozzáállásokat ismerteti, amely segítségére lehet a pedagógusnak. Ezek közé tartózik Csíkszentmihályi Mihály áramlatélménye, az átkeresztezés, amelynek lényege, hogy a tényeket új fogalmi keretbe, más megvilágításba helyezzük, ezáltal jelentésük is megváltozik. A szerző kiemeli az erőszakmentességet, amely sikerrel alkalmazható a viselkedési problémák kezelésében. A nemtudás kifejezés itt a feltételezések, a beskatulyázás hiányát jelentik, így a tanuló új lappal indulhat. Lényeges a megoldás-központúság, amelyet úgy is el lehet érni, hogy a problémamentes időszakot vizsgálja a pedagógus és ez is közelebb vihet a megoldáshoz. A kis lépések fokozatosan nagy változásokhoz vezetnek a pedagógiában. A szerző kiemeli a párbeszéd fontosságát, amelynek három alapvető eleme a figyelmes hallgatás, az elgondolkodás a hallottakon, válasz, amely kapcsolódik a problémához. Kiemeli a szeretet fontosságát, hogy a gyerek érezze, szeretik és személyét értékelik. A könyvet pedagógusok, pszichológusok és tanulók idézetei teszik konkréttá, mert sok javaslatot is tartalmaznak. A szerző külön kiemeli a táblázatok oldalszámait a könnyebb keresés érdekében.

A kiadványt elsősorban pedagógusoknak ajánljuk.

A könyv az alábbi könyvtárakban található meg: Budai úti Tagkönyvtár, III. Béla király téri Tagkönyvtár, Központi Könyvtár.

 

Valliéres, Suzanne

Pszichotrükkök 3-6 éves korig. Budapest :Libri Kiadó, 2012. 246 p.(Modern szülők)
ISBN 978-963-310-106-1 fűzött

Könyvtárunkban is megtalálható a kanadai pszichológusnő 3-6 éves korú gyerekekkel foglalkozó könyve. Felépítése hasonló, mint a más életkorokat bemutató kiadványainak. Kérdések feltevése, a válaszok részletes kifejtése, majd néhány mondatos rövid összefoglalás.

 Először arra válaszol mely életkortól érdemes mesélni a gyermeknek, miért jó a mese számára. Véleménye szerint már három hónapos csecsemőnek is lehet mesélni. Lényeges, hogy napi rutinná váljon a mesélés, ez fejleszti a gyermek érzelmeit, értelmi képességeit, sőt később az iskolai előmenetelre is pozitív hatással van. A szerző kiemeli a könyvtárlátogatás fontosságát, a szülői példamutatást.

A következő fejezetben a basáskodó gyerekről olvashatunk, aki magához ragadja az irányítást, szüleinek nem sikerül érvényre juttatniuk saját akaratukat. Az ilyen típusú gyerekek azok közül kerülnek ki, akiknek nem tiltanak, akik bármit megtehetnek. A pszichológus a basáskodás elkerüléséhez ad tippeket.

A második kérdéskör az ujjszopás problémája. A kisgyerek ezzel nyugtatja magát. 3 éves korig nem érdemes foglalkozni vele. Később viszont igen, mert rosszul fejlődnek a fogai, valamint érdemes megfigyelni mikor szopja az ujját, az okok felderítése céljából. Tanácsokat olvashatunk a leszoktatás módszereiről.

A dackorszakban előfordul, hogy a gyerek nem akar enni. Ne erőltessük,és ne csináljunk belőle problémát, ne kényszerítsük az evésre. Néhány jó tanácsot is megismerhetünk, hogy kedvet csináljunk az evéshez /főzzünk együtt, mókás arcú szendvicset készíthetünk, mesefigurás étkészletet használhatunk/.

A következő részben a testvérféltékenységről olvashatunk. A szerző leírja a testvérféltékenység okait, a személyiségre gyakorolt hatását, tanácsokat ad a szülőknek hogyan csökkentsék a rivalizálás mértékét.

Ezután a szerző a fegyelmezés témakörét fejti ki. Mikortól kezdjük el fegyelmezni a gyereket? Hogyan érjük el, hogy a szabályokat betartsák? Ennek megoldásáról olvashatunk.

A 3-4 éves kisgyerek kilép a szűkebb környezetéből, igyekszik felfedezni a környezetét, ezért sokat kérdez. Ennek örülni kell, mert a fejlődés magasabb fokára lépett. A kérdésekre az életkornak megfelelően válaszolni kell, ne hallgattassuk el a gyereket, mert később nem osztja meg velünk a gondjait.

A pszichológus a következő fejezetben a Mikulással foglalkozik. Mikor mondjuk meg az igazat és hogyan? A szerző olyan megoldásokat javasol, amelyek elve a fokozatosság.

A Rossz nap az óvodában című rész azt vizsgálja, mi lehet az oka a kisgyerek helytelen óvodai viselkedésének. A szerző kitér az óvónő és a szülő közötti kommunikációra. Leírja, milyen az ideális óvónő és milyennek kellene lenni az óvodai foglalkozásoknak.

A Nem vagyok jó! című fejezet az önbizalom kialakításával, illetve ennek hiányával foglalkozik. A könyv írója külön táblázatban foglalja össze, mit tegyünk, és mit ne tegyünk, hogy a gyermeknek megfelelő legyen az önbizalma.

Két fejezet is foglalkozik az alvással, az egyik a délutáni, a másik az esti lefekvéssel. A probléma ebben az esetben az, hogy miért nem akar aludni a gyerek. Az okok tisztázása után a szerző a megoldásokra nyújt alternatívákat.

A könyvben olvashatunk a fegyelmezésről, a büntetésről, a jó és a rossz korlátozó módszerekről.

Külön rész foglalkozik a gyerekek szexualitás iránti érdeklődéséről, a maszturbálásról, valamint, miképpen érdemes elmondani, hogyan születik a kisbaba.

Sok szülőben felmerül, hogy baj-e, ha gyereknek van képzeletbeli barátja. A pszichológus feleletet ad, hogy viszonyuljunk a képzelt baráthoz és mit üzen ezzel nekünk, felnőtteknek.

A pszichológus a szerepjátékok fontosságát emeli ki, amelyek nagyban segítik a fejlődést, a szocializációt.

A szerző foglalkozik a hazudozással is. Ennek okairól és a hazudozásról való leszoktatásról ad segítséget.

A kiadványból megismerhetjük az Ödipusz-komplexus helyes kezelését.

Végül a nyaralással és az iskolára való felkészüléssel foglalkozik a szerző.

A kiadványt a felhasznált irodalom, a tartalomjegyzék és néhány fejezet felsorolása a Pszichotrükkök 0-3 éves korig című könyvből /amelyek a 3-6 éves korosztályra is érvényesek/ zárja.

Szülőknek és óvónőknek ajánljuk a könyvet.

A könyv az alábbi könyvtárakban találhatók meg: III. Béla király téri Tagkönyvtár, Központi Könyvtár, Széna téri Tagkönyvtár.

 

Az én könyvtáram


A "Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek" című program országos hatókörű könyvtári projektje

Várjuk javaslataikat decemberi kosarunkba.

Online elérhető adatbázis és e-könyvek

Filmes-téka

Olvasásmánia

forrás: Fehérvár Médiacentrum

Könyvtármozi szakmai napok Székesfehérváron

forrás: Fehérvár Médiacentrum

Különleges kisgrafikák a könyvtárban

forrás: Fehérvár Médiacentrum


További videók

Könyvajánló

EFOP-3.7.3-16-2017-00106