Könyvajánló: 2015. december

 
Pedagógiai Szakkönyvtár pedagógiai könyvajánlata
szülőknek és pedagógusoknak

Készítette: Erdősi Ilona
tájékoztató könyvtáros
2015.11.30.

 

Bárdos József

Piroska és a vegetáriánus farkas: kalandozások a kortárs gyermekirodalomban. Budapest: Pont Kiadó, 2015; 145 p.

ISBN 978-963-9957-95-4    fűzött

Dr. Bárdos József, főiskolai tanár a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző karán tanít. Könyvében a gyermekirodalom fontosságát hangsúlyozza, amely a szépirodalom szerves része.

A könyv elején ismerteti a nyílt irodalmi kánon fogalmát, amelyet egyszerűen úgy fogalmazhatunk meg, hogy azoknak az irodalmi műveknek az összessége, amelyet mindenkinek illik ismernie. Az adott korszak társadalma, politikája határozza meg a nyílt kánont, amely megjelenik az iskolai oktatásban, a könyvkiadásban, a vetélkedők, a vizsgák anyagában. Jellemzője az intézményesülés és az állandóságra törekvés. A nyílt kánon mellett megjelennek az ellenkánonok és a lappangó kánonok is. A szerző ezeket példákkal illusztrálja.

Az elmúlt időszakban a nyílt gyermekirodalmi kánont három tényező határozta meg: a nemzettudat formálása, a nevelői célzat és nyílt politikai szándék. A XIX. század végén a gyermekirodalom legfontosabb feladatának a magyar irodalmi és történelmi múlt megismerését tekintették. Ekkor kerültek a történelmi olvasmányok a gyerekeknek szánt könyvek közé. A gyermekirodalom részévé vált a népmese, elsősorban a magyar népmese, de magyarosították más népek meséit is. Gyermeklapok sokaságát jelentették meg nemzeti tartalmi, nevelési célzattal.

Az I. világháború után felerősödött a népnevelői szándék, ez összefüggésben állt azzal, hogy ekkor született meg a tanyai iskolák rendszere, az iskoláztatás a szélesebb paraszti réteget is el akarta érni. Ez a korszak Pósa Lajos és Móra Ferenc nevével jellemezhető gyermekirodalmat jelenti.

A II. világháború után a Rákosi-korszak legfőbb szándéka, hogy szakítson az előző korszakok kánonjaival. Új tantervek, új könyvek erős szovjet, kínai befolyással, amely a könyvkiadásban is megjelent. Szinte teljesen eltűntek a világirodalom klasszikusai, az úgynevezett polgári irodalom a könyvesboltokból, de még a könyvtárak nagy részéből is. Itt a nyílt kánonban olyan erős törés következett be, amelyben az új nemzedék értékrendje nem kapcsolódott az elődökhöz, és ennek negatív hatásai hosszú évtizedekig eltartottak. Az 1945 és 1956 után emigrált magyar írók többségét a magyarországi magyarok nem is ismerik.

Mégis ekkor született meg a modern esztétikai szépirodalom Weöres Sándor Bóbita című kötetével, amelyet 1955-ben adtak ki. Weöres Sándor költeményei után megváltozott az irodalmi mérce, és magasabbra került, mint előtte bármikor. A hetvenes-nyolcvanas évekre kialakult egy olyan nyílt gyermekirodalmi kánon, amelynek alapja az esztétikai érték volt.E korszak első nemzedékéhez tartozott még Nemes Nagy Ágnes, Tamkó Sirató Károly, Zelk Zoltán, Szabó Magda, Kormos István. Majd a következő nemzedék vette át a stafétát: Bálint Ágnes, Lázár Ervin, Csukás István, Marék Veronika, Kányádi Sándor. A világirodalom klasszikusai újra hozzáférhetőkké váltak. A Móra Kiadó igyekezett igényes könyveket kiadni.

Az 1989-es rendszerváltás után a gyermekirodalom terén is nagy változás következett be, főleg a könyvkiadás területén. Új magánkiadók jelentek meg, a példányszám csökkent, de a kiadott címek száma nem, sőt néhány évben még nőtt is.A szépirodalom esztétikai értéke csökkent, helyüket átvette a tanító, nevelő jellegű kiadványok sokasága, amelyeket általában pedagógusok írnak pályázati támogatással. Ma már vannak színvonalas könyvek is, de a drága, színes értéktelen kiadványok ma is többségben vannak.

Érdemes elolvasni a könyvben a mai gyermekköltészet jellemzőit. A szerző leírja a jó és a rossz gyermekvers ismérveit és példákkal teszi szemléletessé.

A szakember Az olvasástanítás nyomorúsága című fejezetben egy első osztályos tankönyvet mutat be, kiemelve annak hiányosságait.

Bárdos József az Olvassunk irodalmat! című részben az olvasás megszerettetésére ad tanácsokat, a fokozatosság elvét betartva. A házi olvasmányokat már első osztályban helyesnek tartaná bevezetni. Ebben az életkorban meséket ajánl. Másodikosoknak olyan meseregényeket kínál, amelyek novellafüzér jellegűek, azaz a fejezetek önálló meseként is olvashatók, a kapcsolatot a fejezetek között a közös szereplők jelentik, példaként említi a PomPom meséit, A négyszögletű kerek erdőt, Bab Berci kalandjait, a Berzsián és Didekit. Harmadik osztályosoknak a Münchausen báróját, a Copperfield Dávidot, a Koldus és királyfit, negyedik osztályosoknak a Tündér Lalát, Tom Sawyer kalandjait, A két Lottit az Emil és a detektíveket, a Pinokkiót, a Rab ember fiait ajánlja. Később Cooper, Karl May, Gárdonyi Géza, Kertész Erzsébet, Békés Pál, Böszörményi Gyula műveit tartja figyelemre méltónak.

A címben is jelzett Piroska és a vegetáriánus farkas című fejezetből megtudhatjuk, hogy milyen fontos, hogy ki fordította a mesét. A különböző fordítások sok esetben megváltoztatják az eredeti történetet. Ennek következtében sokszor maga a lényeg, a tanulság veszik el. Jelen esetben a farkas nem eszi meg se a nagymamát, se Piroskát, hanem áttér a növényalapú táplálkozásra. Akkor miért íródott meg ez a „történet”?

A Tessék vigyázni a gyógyító mesékkel! című részben kiemeli a szerző, hogy érdemes megnézni kik alkották a meséket, mert fontos, hogy ezeket pszichológusok írják. Például Gerlinde Ortner, Boldizsár Ildikó.

A könyvben olvashatunk még a népmesék jelentőségéről, Petőcz András verseiről, a magyar gyermekkultúráról.

Szükség lenne gyermekirodalmi kutatásokra, igényes gyermekirodalom-kritikára, amely orientálná az olvasó gyermekeket, szüleiket, a pedagógusokat, az iskolai könyvtárosokat.

A könyv a következő könyvtárakban található meg: Központi Könyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár- III. Béla király tér

 

Szaffner Éva - Gosztonyi Nóra

„Miért sírnak az emberek olyankor, amikor örülnek?” : szociális történetek autizmussal élő gyermekek számára. Szentendre : Geobook, 2015. 143 p.

ISBN 978-615-5015-274   fűzött

A szerzők, Gosztonyi Éva gyógypedagógus és Szaffner Éva tanár közös munkája e könyv. A pedagógusok több, mint húsz éve foglalkoznak autizmussal élő gyerekekkel és serdülőkkel. Az esetek nagyobb része egy iskolában tanuló Asperger.-szindromával kezelt fiú életében előforduló problémák nyomán íródott. Az autizmussal élők nehezen értik meg a másik ember viselkedését vagy rosszul értelmezik, ezért sok viselkedési és beilleszkedési problémájuk van. A könyv történetei segítséget kívánnak nyújtani az olvasni tudó gyerekeknek, de akár óvodásoknak is, akiknek a képértelmezésük jó, és a történetet felolvassák nekik.

A Szociális Történet-írás elveinek, módszereinek kidolgozója Carol Gray, aki pontosan leírja milyen kritériumok alapján mondhatunk egy történetet Szociális Történetnek. Egy olyan eseményt ír le, amely bemutatja, mi miért történik. Tartalmazza a szociális szabályokat, a hétköznapi élet szociális reakcióit. Segíti, hogy a gyermek megértse a szituációt, a kapcsolatok viszonyait, a szabályok megértését és elfogadását.

A Szociális Történet védett termék. Mindig van címe, amely sokszor kérdő mondat formában jelenik meg, mert a gyerek számára sokszor kérdésként fogalmazódik meg a probléma. A Szociális Történet három részből áll. Bevezetés, amely azonosítja a témát. Szövegtest, amely részletez, ismereteket nyújt, magyaráz. Konklúzió, amely összegzi az információkat és a helyes megoldást mutatja be. Carol Gray különböző mondattípusokat alkalmaz a Szociális Történet megírásakor. A szöveg eleje leíró mondatokkal kezdődik, amelyek tényszerű állításokat, információkat tartalmaznak. A perspektivikus mondatok az autizmussal élő személyek és a többi szereplő érzelmeit, gondolatait, szükségleteit mutatják be. Az irányadó mondatok leírják, mi lehet az elvárható válasz, a megfelelő viselkedés egy konkrét helyzetben. A megerősítő mondatok hivatkoznak a szokásos viselkedésmódokra, általános véleményeket, szabályokat ismertetnek. Alkalmazhatunk még kiegészítő, hiányos mondatokat is azzal a céllal, hogy a gyerek megértette-e a problémát, vagy ösztönözni szeretnénk, hogy maga jöjjön rá a megoldásra.

Lényeges, hogy a történetekben ne a negatív viselkedést részletezzük hosszan, ami miatt a történet íródott. Fiatalabb gyerekek esetén egyes szám első személyt vagy a gyerek nevét használjuk, serdülők esetében egyes szám harmadik személyben fejezzük ki magunkat.

Fontos az illusztráció szerepe, mert segíti a megértést. Rajzokat, figurákat, fotókat, filmeket is alkalmazhatunk.

A könyvben a történeteket 13 fejezetbe csoportosították a szerzők. Ezek a következők: veszítés, kudarc tűrése; változások elviselése; várakozás, sorban állás; barátkozás, társas kapcsolatok kortársakkal, óraközi szünetek, udvarias magatartás; szexualitás; iskolán kívüli programok; órai viselkedés; önkiszolgálás, önápolás; ebédlői magatartás; kommunikáció; társas kapcsolat felnőttekkel; érzelmek megértése; egyéb dolgok.

A történetekben ilyen címeket olvashatunk: Mit tegyek, ha nem én nyerek a társasjátékban? Miért jön helyettesítő tanár? Megváltozik a tanárom haja. Várom, hogy a tanárom figyeljen rám. Szeretnék sorra kerülni a játékban. A kidobós játék szabályai. Már nem szeretem Katit. A padomra pakolnak. Sorban állás az ebédlőben. Zavar, ha összekeverednek az ételek. Miért sírnak az emberek olyankor, ha örülnek?

A könyvet a felhasznált irodalom jegyzéke zárja.

A kiadványt autizmussal élő gyerekeknek, serdülőknek, pedagógusoknak, szülőknek ajánljuk.

A könyv az alábbi könyvtárakban található meg: Központi Könyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár - III. Béla király tér

 

Chapman, Gary – Campbell, Ross

Az 5 szeretetnyelv : gyerekekre hangolva. Budapest: Harmat, 2015.  228 p.

ISBN 978-963-288-270-3  fűzött

Gary Chapman pszichológus Egymásra hangolva című könyvében ír először az öt szeretetnyelvről. Ebben a könyvben a párkapcsolatban élőknek, házaspároknak ad tanácsokat. A kötet világsiker lett. Az olvasók kérésére újra feldolgozta a témát, most már a gyerekek szempontjából nézve a szeretetnyelveket. Szerzőtársa, Ross Campbell pszichiáter és családterapeuta szintén a gyerekneveléssel és a szülői tevékenységgel foglalkozik, és ezekben a témákban ő is írt könyveket.

A nevelésben, ha sikeres akar lenni a szülő, nem a „maga módján” kell szeretni, hanem a gyerek módján. Ki kell fejezni, éreztetni kell vele, hogy szereti, törődik vele. A feltétel nélküli szeretet ad számára biztonságot. Champan szavaival kifejezve a gyerek „érzelmi tankját” fel kell tölteni ahhoz, hogy a világot biztonságos helynek érezze és ő is képes legyen szeretetet adni.

A szeretet kifejezésének és befogadásának alapvetően ötféle módja van: a testi érintés, a dicséret, a minőségi idő, az ajándékozás és a szívességek, szolgálatok tétele.

Amennyiben egy családban több gyerek is van, mindegyiknek más-más lehet az elsődleges szeretetnyelve. A szülőknek mind az öt szeretetnyelven biztosítani kell a gyerekeket a szeretetükről, mert így a gyerekek felnőve képesek lesznek alkalmazni ezeket. Sajnos a legtöbb felnőtt csak egy-két szeretetnyelvet használ. Öt évesnél fiatalabb gyerekeknél még nem ismerhető fel pontosan, mi az elsődleges szeretetnyelve, valamint az életkorral változhat is. Például kisgyerekként a testi érintés volt számára a legfontosabb, iskolásként pedig a dicsérő szavak válnak elsődlegessé. Azért fontos, hogy a szülő megismerje és alkalmazza gyermeke elsődleges szeretetnyelvét, mert ekkor érzi a gyerek, hogy szeretik, és így tud a szülő legjobban hatni rá.

Nagyobb gyereknél nem nehéz megállapítani, mi a gyermek elsődleges szeretetnyelve. Megkérdeztek gyerekeket, miből érzik, hogy szereti az anyukájuk? Egy válasz a sok közül: Amikor anyukám ráér, mindig együtt vagyunk, sokat beszélgetünk, kirándulunk, mesél nekem. Ennek a gyereknek az elsődleges szeretetnyelve a minőségi idő. A vele való figyelemmel eltöltött idő miatt érzi, hogy szeretik.

A szerzők a továbbiakban még írnak a szeretetnyelvek és a fegyelmezés kapcsolatáról, kiemelve, hogy ne a gyerek elsődleges szeretetnyelvén büntessünk. Majd a szeretetnyelvek és a tanulás, motiválás közötti összefüggést vizsgálják. Külön fejezetben olvashatunk a haragról, az egyedülálló szülők problémáiról, fontos a rokonság, a barátok bevonása az életükbe, hogy a hiányzó szeretetet mástól megkaphassák a gyerekek. Lényeges rész „Az öt szeretetnyelv a házasságban”, hiszen egy bölcs megállapítás szerint „akkor szeretjük legjobban a gyerekeinket, ha szeretjük az anyjukat/apjukat.”

Az utolsó fejezetben James S. Bell, Jr. olyan útmutatót készített, amelyben a konkrét kérdések és gyakorlatok segítenek a szülőknek gyermekeik szeretetnyelvének elsajátításában.

A kiadványt elsősorban szülőknek ajánljuk.

A könyv az alábbi könyvtárakban találhatók meg: Széna téri Tagkönyvtár, Tolnai utcai Tagkönyvtár, Zsolt utcai Tagkönyvtár, Központi Könyvtár, Pedagógiai Szakkönyvtár - III. Béla király tér, Alcsútdoboz, Besnyő, Gánt, Sukoró, Sárszentágota, Sárszentmihály, Vál.

Az én könyvtáram


A "Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek" című program országos hatókörű könyvtári projektje

Várjuk javaslataikat decemberi kosarunkba.

Online elérhető adatbázis és e-könyvek

Filmes-téka

Olvasásmánia

forrás: Fehérvár Médiacentrum

Könyvtármozi szakmai napok Székesfehérváron

forrás: Fehérvár Médiacentrum

Különleges kisgrafikák a könyvtárban

forrás: Fehérvár Médiacentrum


További videók

Könyvajánló

EFOP-3.7.3-16-2017-00106