Könyvajánló: 2014. november

 
Pedagógiai Szakkönyvtár pedagógiai könyvajánlata
szülőknek és pedagógusoknak

Készítette: Erdősi Ilona
tájékoztató könyvtáros
2014.11.28.

 

Kié az olvasás: tanulmányok az olvasóvá nevelésről. Budapest: Magyar Olvasástársaság, 2014. 127 p.

ISBN 978-963-08-8797-7   fűzött

Az olvasóvá nevelés komplex feladat, ezért a szerkesztő sokféle szakember véleményét kérte: tanárokat, olvasásszociológusokat, könyvtárost, irodalmárt, pszichológust, mesemondót. A tanulmányok olyan ötleteket, tanácsokat adnak, amelyek konkrétan hasznára lehetnek a pedagógusoknak. „Az olvasás össztantárgyi feladat”, amely egy konferencia címe is volt. Az olvasással való foglalkozásra nem csupán az alsó tagozatban és az irodalomórákon van szükség. A kérdés, hogy az előrelépés feltétele a változatás? A kötetben tizenkét szakember véleményét olvashatjuk.A kiadvány tizenegy önálló írást tartalmaz.

Pompor Zoltán: Közös szenvedélyünk az olvasás című tanulmányában kifejti, hogy az olvasóvá nevelés a szülő, a pedagógus és könyvtáros közös feladata. Külön kiemeli a szülő és a pedagógus feladatait az olvasás megszerettetésében. A pedagógus akkor tud hitelesen olvasóvá nevelni, ha maga is szeret olvasni. A szaktanároknak is feladatának kellene lenni, hogy olvasóvá nevelje a tanulót például úgy, hogy visszagondol gyermek-, kamaszkorára és kedvenc könyvéről kedvcsináló könyvajánlást ír, ezt kiteszi a faliújságra. Minden héten más és más pedagógus könyvajánlója kerülne a tanulók elé. Természetesen ezeket ki is lehetne kölcsönözni a könyvtárból. Biztosan lesznek diákok, akik elolvassák, kérdéseket tesznek fel, erre is szánjon időt a tanár. A pedagógusnak tájékozottnak kell lenni az új és régi könyvek világában. Ehhez segítséget ad a szerző oly módon, hogy hogy leírja, hol találhatók információk a friss gyermekkönyvekről. A tájékozott pedagógus másokat is tájékoztat /kollégák, szülők, gyerekek/ mit érdemes elolvasniuk, mely honlapot érdemes böngészniük, milyen kulturális programra érdemes elmenniük. Ő is elvárhatja másoktól ugyanezt, ezáltal egy olvasó csapat alakul ki, amelyben az intézményvezető a kulcsszereplő, a csapat tagjai a nevelőtestületben dolgozó pedagógusok. A másik csoport a tanulóközösség lenne. Ajánlja a pedagógusoknak, hogy hívják fel a figyelmüket a szülőknek, hogy nekik is fontos szerepük van abban, hogy gyermekeik sikeresek legyenek a tanulásban. Ehhez segít kezdetben a felolvasás, később a közös olvasás a gyerekekkel. A szerző tippeket ad a szülőknek, mikor,  mit, hogyan olvassanak együtt, majd beszéljenek az olvasmányról, hogy valóban értették-e a gyerekek, amit olvastak.

Daróczy Gabriella: Az óvodai versélmény című cikkében elgondolkodtató az a felmérés, amelyet 2-3. osztályos tanulók körében végeztek. A gyerekek többsége az óvodai mesélésre, versmondásokra emlékszik szívesen. Az iskolai olvasással kapcsolatban kellemes élményekről nem számoltak be. A szerző összefoglalja az óvodapedagógus feladatait a nyelvi-, kommunikációs és a kognitív fejlesztés terén.

V. Lukács Ilona: „…de a könyvben nem ugrál a kiskacsa…” című tanulmányában a szerző a család, a pedagógusok és a könyvtáros szövetségéről ír a gyermek olvasóvá neveléséért. Ahhoz, hogy a gyerek a klasszikus értékeket is magában hordozó művelt, tájékozott felnőtté váljon, a könyveken keresztül vezet az út, a könyvekben találjuk a segítséget, az „útravalót”. Az olvasóvá nevelés első lépését a szülőnek kell megtenni. A szerző felsorolja a szülő feladatait, köztük a könyvtárba járást is, majd rátér a pedagógus és a könyvtáros kapcsolatára, ezután részletezi, mit adhat ehhez a folyamathoz a könyvtár és a könyvtáros. Fontos, hogy az iskolavezetés az oktatás támaszának tekintse a könyvtárat, „ és a könyvtárost ne csak ismerjék, hanem elismerjék!” – írja a szerző.

Kovács Marianna és Stiblár Erika: A népmese megélésének szerepe az olvasóvá nevelésben című tanulmányban felhívják a figyelmet milyen nagy szerepe van a mesének a belső képalkotásban. Kiemelik, hogy az olvasóvá nevelés a családi környezetből indul, majd a népmese fogalmával, történetével foglalkoznak, valamint a népmesemondás jellegzetességiről is írnak. Foglalkoznak a nagycsoportos óvodásoknak való népmesékkel. Ezután az iskolában tanult népmesékről szerezhetünk információkat. Külön részeket szánnak annak, hogyan mondjunk népmeséket. A tanulmányt a felhasznált irodalom jegyzéke zárja.

Békei Gabriella: Ötletek, feladatok a motiváláshoz és a feldolgozáshoz a kötelező olvasmányok kapcsán című írásában a számítógép adta lehetőséget kihasználva ad feladatokat a diákoknak a kötelező olvasmányok feldolgozásához. A tanárnő a HotPotatoes programmal keresztrejtvényt készít a régies szavakból, a tanulók prezentációt készítenek a regényből, az ismeretlen szavakból szótárt állítanak össze, valamint gondolattérképet használnak. Így a régi kötelező olvasmányokat új módszerekkel dolgoztatja fel a pedagógus.

Péterfi Rita: Ötletek az olvasás megszerettetéséért című cikkében leírja, ahogy a felnőttek világában, úgy a gyerekekében is él a kulturális szakadék. Ő is kiemeli a szülőkszerepét az olvasás megszerettetésében. Felmérést végzett a szentendrei városi könyvtár statisztikája alapján, kik azok az írók, akiknek a könyveit a gyerekek szívesen olvassák, mert ezeket a pedagógusok az ajánlott olvasmányok esetében figyelembe vehetnék. Az olvasásszociológus megkérdezett pedagógusokat, milyen módon próbálják rávenni a tanulókat az olvasásra. Néhány példa: részleteket olvasnak fel regényekből, idézeteket kell megkeresni melyik könyvben található, kiselőadást tartanak a tanulók kedvenc könyvükről, ellátogatnak a könyvtárba, könyvtárhasználati órákon vesznek részt, regényrészleteket dramatizálnak, olvasókört hoznak létre, amely színhelye lehet a könyvtár. Felhívja a szerző a figyelmet, hogy Andóczi Balogh Éva, Kulcsár Marianna, Palánkainé Sebők Zsuzsanna: Megszelídítetttörténetek című kiadvány kifejezetten a kötelező olvasmányok könyvtári feldolgozásához ad óravázlatokat. A tanulmányt a felhasznált irodalom jegyzéke zárja.

Gombos Péter: Irodalomtanítás és/vagy olvasóvá nevelés? Ebben a cikkben a szerző szerint normális esetben a két dolog szorosan összefügg, egymást erősíti, sőt nem is létezhetnek egymás nélkül. Hazánkban a helyzet jelenleg nem ezt mutatja.A tanulók általában nem szeretik a kötelező olvasmányokat, mert szerintük nem nekik szólnak és a nyelvezetük is nehéz. A pedagógusok fele, egy 2009-es felmérés szerint, a tankönyvben tananyagként megjelölt olvasmányt teszi kötelezővé, pedig mellé lehetne egy modern, gyerekeket is érdeklő olvasmányt választani, mindeztfeldolgozva a gyerekek által szeretett számítógép segítségével. A tanulmány végén a felhasznált irodalom jegyzékét olvashatjuk.

Fenyő D. György: Közös olvasmányok listája című cikkében nem csupán az országosan kötelező olvasmányokról ír, hanem olyan könyvekről, amelyekről tanulni fognak a tanév folyamán a tanulók, valamint egyéb olvasmányokról. Ezek a listák 5-10. osztályig készültek el, tippeket adva a többi pedagógusnak.

Arató László: Olvasóvá nevelés és irodalomtanítás című tanulmányában arról ír, hogy most vált aktuálissá az irodalomtanításban az értékes és a népszerű irodalom kettészakadásának problémája. Az általános iskola feladata elsősorban az olvasóvá, szövegértésre nevelés, nem pedig a klasszikus irodalomtörténet tanítása. Ezért nyitni kell a népszerű olvasmányok felé. A középiskolai irodalomtanítás nagy problémájának tartja a szerző, hogy a kortárs irodalomra csak kevés idő jut. A tanulmányt a felhasznált irodalom jegyzék zárja.

Fűzfa Balázs: Helyzetkép a mai magyarországi irodalomtanításról című tanulmányában többek között felsorolja, hogyan kellene az irodalomtanítást modernizálni és mely értékeket kellene előtérbe helyezni. Végül a felhasznált irodalomba kapunk bepillantást.

Nagy Attila: Olvasásfejlesztés című cikkében az 1970-es évektől elemzi, hol helyezkednek el a magyar tanulók a szövegértés tekintetében a nemzetközi felmérések alapján. Ezután a kitörési pontokat vizsgálja.  Az elemzés után a felhasznált irodalmat ismerhetjük meg.

A könyv megtalálható a Budai úti Tagkönyvtárban,  III. Béla király téri Tagkönyvtárban, a Központi Könyvtárban, a Tolnai utcai Tagkönyvtárban.

 

Gondolatok a gyermeknevelésről: válogatás a Tudatos Szülők Lapja című magazin írásaiból /szerk. Deákné B. Katalin. [Pápa]: Tudatos Lépés Kft, [2012]. 138 p.; 24 cm

ISBN 978-963-9991-47-7  fűzött 2800,- Ft

Deák B. Katalin a Tudatos  Szülő Nevelési Módszer kidolgozója. Ennek a módszernek a lényege, hogy a szülők tevékenyen vesznek részt a gyermeknevelésben, fejlesztésben. A tanácsok hatására a gyerekek intellektuálisan aktívak, érzelmi és szociális fejlettségük is megfelelő színvonalú. A kiadvány cikkeinek terjedelme általában egy oldal. Konkrét problémákra rövid, gyakorlatias tanácsokat kapunk. A szerkesztő a cikkeket egy-egy téma köré csoportosította, de vannak olyan problémák /testvérféltékenység, ajándékozás/, amelyek több fejezetben újra megjelennek.

 A Léleképítő című fejezetben fiatal szülőknek, elsősorban az anyáknak ad tanácsokat, mit tegyenek, hogy ne csak rá háruljanak a csecsemő gondozásával kapcsolatos feladatok. Ebben a részben két ajándékozással kapcsolatos cikk is helyet kapott: Mit adjunk karácsonyra és a 18. születésnapra?

A Nevelési módszerek című részben a nevelési alapelvekről, a nevelési stílusokról, a gyermeknevelés tízparancsolatáról olvashatunk. Fontos hogy a gyermek kicsi korától a társadalmi normákat közvetítsük, mert csak így tudunk biztosak lenni, hogy mások  megfelelően neveltnek látják-e gyermekünket. Ebben a fejezetben kapott helyet az a cikk is, amely tanácsokat ad hogyan lehet a rossz gyerekeket is megszelídíteni. Egy teszt is szerepel a könyvben, amelynek kitöltése után a szülő is képet kap arról, hogy jól nevelt-e a gyermeke? 13-14 éves kamaszokat kérdeztek meg, hogy szeretik-e őket a szüleik?  A válaszadók közül 70%  azt írta, úgy érzik legalább az egyik szülő /főleg az apa/ nem szereti őket. A szeretet nem elég önmagunkban érezni, azt ki is kell fejezni. Ezeket a szeretetcsatornákat ismerhetjük meg ebben a részben.

A viselkedéssel nevelünk című fejezetben  további cikkeket olvashatunk az udvarias viselkedésről. A szerkesztő felhívja a figyelmet, hogy a szülők szavainak olyan hatása van, amelyek akár egész életében végig kísérik a gyermeket.

A Gondolatébresztő című részben többek között a mesék hatásáról, az óvodai vegyes csoportokról, az apa szerepéről kapunk képet.

A Csemeteregula részben a dackorszakról és a hisztiről kapunk információkat, ami nem ugyanaz, mint többen gondolják. A dac valójában a kora gyermekkori önállóságra törekvés. Ekkor a gyerek ő maga akar egyedül megcsinálni valamit, de a gondolkodása még nem olyan fejlett, hogy megértse, miért nem szabad valamit úgy és akkor csinálni, amikor akarja. A hiszti már a 3 év körüli gyerekek sajátja, amikor tudatosan kiabál, sír, ordít céljainak elérése érdekében. A hiszti kezeléséhez ad tanácsokat a szerkesztő. Ebben a fejezetben olvashatunk a hiperaktivitásról, a büntetés típusairól, valamint arról is mi lehet tenni, ha nem akar óvodába menni a kisgyerek.

A Szülői kérdések témakörében tanácsokat kapunk mi a teendő a türelmetlen, a zsaroló, az akaratos, a szelíd gyerek neveléséhez. Válaszokat kapunk mi a megoldás a tanulási kedv megmaradásához, a testvérviszály leküzdéséhez, mi lehet az oka a megváltozott viselkedésnek.

Az utolsó fejezet címe:A gyermek fejlesztése. A tanulást már a bölcsőben kell elkezdeni, majd olvashatunk a mondókák, a versek szerepéről, a játék fontosságáról és arról is milyen játékot érdemes venni a gyermeknek.

A könyvet elsősorban a kisebb gyermekeket nevelő szülőknek ajánljuk.

A könyv megtalálható a Budai úti Tagkönyvtárban, a III. Béla király téri Tagkönyvtárban, a Központi Könyvtárban.

 

Ranschburg Jenő

A sedülőkor [Budapest] : Saxum, 2013. 404 p.; 20 cm (Ranschburg Jenő művei; 6.)

ISBN 978-963-248-217-0   kötött  4500,- Ft

A szerző életműsorozatának 6. kötete több, már régebben megjelent tanulmányt tartalmaz. Ezek az átlagosnál problémásabb serülők világát mutatják be. A Nyugtalan gyerekek című rész a hiperaktivitást és az agressziót vizsgálja a serdülőkorban. Külön fejezet foglalkozik a család anyagi helyzetének szerepével a magatartászavarok kialakulásában. A következő fejezetben a pszichológus a hiperaktivitás különböző típusait szemléletesen mutatja be, Milne: Micimackó című gyermekregényének szereplőihez hasonlítva. A „Tigris-típusú” hiperaktív gyerek folyton mozog, fut, ugrik, energikus, sokat és hangosan beszél, figyelme szétszórt, nem agresszív, de kirobbanó temperamentuma miatt sokszor „ütközik” környezete tárgyaival, személyeivel. „Micimackó” a figyelmetlen hiperaktivitást jelképezi: álmodozó, a nehéz feladatra csak rövid ideig képes koncentrálni, sokat unatkozik. A „Nyuszi” a „túlösszpontosító hiperaktív”: aggodalmaskodik, szeret vitatkozni, ragaszkodik saját elképzeléséhez, makacs. A „Malacka-típus”a túlösszpontosító hiperaktív gyerek sajátos csoportjába tartózik. Szorongó, fontosnak érzi, hogy védelmezzék erősebb társai. Akiktől ezt megkapja akár az önfeláldozásig is hűséges. A „Füles-típusú” hiperaktív gyerek depressziós: lehangolt, enervált, figyelmetlen, egykedvű. A hiperaktivitás hatodik típusa az agresszív hiperaktív fiatal, komoly gondot jelent a társadalomnak. A hiperaktivitás kialakulását a környezet és a gének egyaránt befolyásolják. A szerző ír ezekről a kutatásokról, nyolc tanácsa pedig a szülőknek szól, hogyan neveljék az ilyen problémákkal küszködő gyerekeket. A pszichológus külön fejezetben foglalkozik az agresszióval és a bűnözéssel, kiemelve a család hatását és az iskolai agressziót. A mélységből kiáltok című rész a serdülőkori depresszióval, az öngyilkossággal, az alkohol- és drogfogyasztással foglalkozik. Ismerteti a depresszió tüneteit, az öngyilkosság típusait. Az alkohol- és drogfogyasztással kapcsolatban kiemeli a család szerepét. A Gepárd-kölykök című részben a tehetséges gyerekeket mutatja be a pszichológus. Kiemeli, hogy a szülők irreális elképzelése az, hogy egy tehetséges gyermek mindenben a fejlettség magas fokán áll. Felhívja figyelmet, hogy a tehetséges gyerekek sebezhetőbbek, és nem igaz az a mondás, hogy a tehetség megtalálja a kibontakozás lehetőségét, sajnos igenis elkallódhat. Ebben a fejezetben foglalkozik a serdülőkori érzelmekkel, az agresszió és dominancia kérdésével, a szerelem problémájával, majd ismét szóba kerül a depresszió és a deviancia. Az utolsó rész A serdülőkori partnerkapcsolatok jellemzőit tárja elénk. A kiadványt a felhasznált irodalom, és a tartalomjegyzék zárja.

A könyv az alábbi könyvtárakban található meg: III. Béla király téri Tagkönyvtár, Központi Könyvtár, Bodmér, Füle, Gánt, Nagyveleg, Sárkeszi, Beloiannisz, Csabdi, Nagykarácsony, Cece, Daruszentmiklós, Iszkaszentgyörgy, Mezőfalva, Pákozd, Pátka, Vál.

 

 

 

 

 

Az én könyvtáram


A "Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek" című program országos hatókörű könyvtári projektje

Várjuk javaslataikat decemberi kosarunkba.

Online elérhető adatbázis és e-könyvek

Filmes-téka

Olvasásmánia

forrás: Fehérvár Médiacentrum

Könyvtármozi szakmai napok Székesfehérváron

forrás: Fehérvár Médiacentrum

Különleges kisgrafikák a könyvtárban

forrás: Fehérvár Médiacentrum


További videók

Könyvajánló

EFOP-3.7.3-16-2017-00106